„Kettős fejedelemség” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: István király –> I. István magyar király |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A magyar '''kettős fejedelemség''' intézményéről, a honfoglalás előtti állapotot leírva a [[Dzsajháni (földrajzi író)|Dzsajháni]]-hagyományban [[Ibn Ruszta]] emlékezik meg, miszerint a magyarok 20 ezer lovassal vonulnak ki, főnökük neve a ''künde/[[kende (méltóság)|kende]]'', valójában azonban a ''dzsula/dzsila'' uralkodik felettük, az ő szavára hallgatnak háború és védelem dolgában. [[Gardézi]] ugyanezt mondja. A dzsulát a későbbi magyar nyelvi fejlemény [[gyula (méltóság)|gyula]] alakkal azonosíthatjuk. Ez a rendszer megegyezik a sztyeppei nagybirodalmak [[szakrális kettős királyság]]ának intézményével, ami a [[Türk Birodalom]], a [[Kazár Birodalom]] és a [[Ujgur Birodalom]] kormányzati rendszere is volt többek között.
A honfoglalás idején és után viszont a [[Bulcsú
== A kettős fejedelemség időszaka ==
[[Fájl:Nte-kir-arpad.jpg|right|230px|thumb|[[Árpád magyar nagyfejedelem|Árpád nagyfejedelem]] szobra [[Ópusztaszer]]en. Egy ismert nézet szerint Kurszán a [[kende (méltóság)|kende]] tisztség viselőjeként a magyarok szakrális főfejedelme volt, Árpád pedig a [[Gyula (méltóság)|gyulaként]] a hadvezér, s a honfoglaló magyarok a [[kazárok]]éhoz hasonló [[szakrális kettős királyság]] rendszerében éltek.]]
Valószínűleg elfogadhatjuk, hogy a magyarok a [[kazárok]]hoz hasonló kettős fejedelemség alatt éltek egy időben, ami a kazaároktól való függés lazulásának ideje lehetett. Másik [[sztyeppei szakralitás]]sal rendelkező uralkodó nem lehetett volna egy birodalomban a kazár [[il-kagán]] mellett. Ebben az időben, úgy tűnik, a [[kende (méltóság)|kende]] volt a címe a szakrális uralkodónak. Talán a ''kagán'', ''ka'an'' alakból eredeztethető a magyar ''kende'' alak, vagy a kende nem kagán, jó okkal?
A [[Dzsajháni (földrajzi író)|Dzsajháni]]-hagyományban [[ibn Ruszta]] ''dzsula'' [[gyula (méltóság)|gyula]] tisztsége megfeleltethető a kazár ''nagy kagán'' melletti [[sad|kagán-bég]]nek, aki a valódi parancsoló volt a birodalomból. A ''dzsula'' az a ''fáklya'' volt, amit a kagán elé mezítláb járulva meg kellett gyújtania és melléülnie a trónra, ha az köszöntötte őt. Ez utóbbi ceremóniát [[ibn Fadlán]] örökítette meg. [[Dzsajháni (földrajzi író)|Dzsajháni]] is hasonlóan ír, de ő a második királyt nem kagán-bégnek, hanem [[isad]]nak nevezi.
== A kettős fejedelemség megszűnte ==
15. sor:
== A kettős fejedelemség utáni időszak ==
[[VII.
Kérdés, hogy a honfoglalás, azaz [[Árpád magyar nagyfejedelem|Árpád fejedelem]] és [[Kurszán fejedelem]] idején létezett-e ilyen rendszer. Az igen választ azzal szokták alátámasztani, hogy a későbbi krónikás hagyomány szerint „Álmos nem jöhetett be Pannóniába” ezért „Erdélyben” megölték, azaz ez szakrális gyilkosság lett volna. [[895]] és [[900]] között [[Arnulf keleti frank király|Arnulf császár]] szövetségeseként csak az annak birodalmába nem tartozó Pannónián kívüli területeket foglalták el, amiben [[Nagy-Morávia]] a [[Duna–Tisza köze]] és [[Erdély]] benne voltak, azaz Erdélyben is benn volt már a 895-ben egyáltalán elfoglalandó országban Erdély és így Álmos, így ő nem azért halt meg, mert nem jöhetett „be”. A [[hunok]] és az [[avarok]] is ezt a területet foglalták el először, mint az eurázsia sztyeppe legnyugatibb nyúlványát, ami még kívül esett a római/frank birodalmon. [[Pannonia (provincia)|Pannónia]] elfoglalására az Arnulf halála miatt felbomló szövetség után került sor [[Kurszán fejedelem]] vezetésével, aki előtte és utána is vezető szerepet játszott a [[kabarok]]kal együtt a nyugati hadjáratokban egészen [[904]]-es meggyilkolásáig. Kurszán katonai szerepe kizárja a szakrális királyi, azaz kende tisztségét, viszont összhangban van a [[Harka (méltóság)|harka]] tisztséggel. Róna-Tas András felvetése szerint ő talán – nem bizonyítható – Árpád öccse lehetett. Árpádnak egyébként nem tudunk egyetlen testvéréről sem, ami egy valószerűtlen helyzet, hiszen neki is volt legalább öt fia. Ha mégis lehet valami tartalma a „Kende fia Kurszán”-nak, akkor ez a kende esetleg mégis Álmos lehetne, de akkor is zavaró a krónikás hagyomány „a magyaroknak Álmos és Árpád előtt más fejedelmük nem volt” közlése.
Bulcsú ''harkáról'' biztosan tudjuk, hogy nem tartozott Árpád családjához, és már az ő apja, [[Káli]] is viselte a harka tisztséget. Kálitól származik egyébként a [[Kál nemzetség]], és a [[Káli-völgy]] az ő nevét viseli. A ''gyula'' tisztség fontossága is csökkent, az [[I. István magyar király|István királyról]] szóló történetek szerint az erdélyi „Gyulák” viselték. A későbbi krónika nem tudta, hogy ez nem személynév, hanem tisztség volt.
|