Cornelius, Imola püspöke avatta [[diakónus]]sá, majd archidiakónus lett [[III. Valentinianus római császár]] közbenjárására. [[III. Szixtusz pápa]] tette meg Ravenna püspökévé 433 körül. A hagyomány szerint a pápa azért nem fogadta el a város saját választottját, mert álmában megjelent [[Péter apostol]] és [[Szent Apollinárisz]], Ravenna első püspöke, egy fiatalembert mutattak be neki, és őt nevezték Ravenna új püspökének. S amikor Ravenna küldöttei megérkeztek, Szixtus pápa felismerte Péterben az álombeli fiatalembert, és őt szentelte fel.
Péter püspök rövid, de ihlettől áthatott beszédeket mondott. Amikor [[Galla Placidia]] meghallgatta első szentírásmagyarázatát, ''aranyszavúnak'' nevezte őt. Péter püspök elítélte az [[arianizmus|ariánus]] és [[monofizitákAntikhalkédóni egyházak|monofizita]] tanokat, [[eretnekség]]nek nevezte őket. Homéliáit egyszerű és világos stílus jellemezte. Magyarázta az [[Apostoli hitvallás]]t, beszélt [[Keresztelő Szent János]]ról, [[Szűz Mária|Szűz Máriáról]] és az Ige megtestesülésének misztériumáról. Azt javasolta, hogy naponta részesüljön mindenki az [[eukarisztiaeucharisztia|eukarisztiábaneucharisztiában]]. Arra buzdította hívőit, hogy bízzanak a [[Krisztus]Jézus] által hirdetett bűnbocsánatban. [[I. Leó pápa]] tanácsadója lett. A [[monofizita]] [[Eutükhész]] Pétert kérte meg, hogy járjon közben ügyében a pápánál, miután az 448-ban tartott [[konstantinápoly]]i szinóduszsinat elmarasztalta őt. Péter Eutükhésznek írt válaszát megőrizték a [[Khalkédóni zsinat]] határozatai között. Ebben Péter arra inti Eutükhészt, hogy vesse alá magát a zsinati határozatnak, és engedelmeskedjen Róma püspökének, Péter apostol utódjának. Félix, Ravenna érseke 176 homéliáját őrizte meg a 8. században. Péter püspököt mozaikkép ábrázolja a ravennai San Giovanni Evangelista templomban a császári család keleti és nyugati ágának tagjai között, ami azt bizonyítja, hogy rendkívül nagy befolyással rendelkezett.
