„Klamarik János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peda (vitalap | szerkesztései) |
|||
3. sor:
==Élete és munkássága==
Édesapja Klamarik Pál, édesanyja Müller Katalin volt. – Gondos nevelésben részesült. A [[középiskola]] I–IV. osztályát Kiskunfélegyházán, az V. és VI. osztályt [[Pest]]en végezte, s fejezte be ([[1847]]). Az [[egyetem]]en bölcsészeti tanulmányait Pesten kezdte (egy évig [[jog]]ot is tanult) és [[Bécs]]ben folytatta. Bécsben tett [[mennyiségtan]]ból és [[természettan]]ból tanári vizsgát ([[1858]]).
A besztercebányai királyi katolikus főgimnáziumhoz nevezték ki a mennyiségtan, a természettan és a [[filozófia]] tanárának. Sokat tett a gimnáziumban a magyar-nyelvű oktatás, és a magyar [[kultúra]], szellemiség megerősítésért ([[1861]]–[[1867]]). Megbízták az iskola igazgatói teendőinek ellátásával ([[1867]]–[[1876]]) Eredményesen munkálkodott a város iskoláinak fejlesztésén (a gimnázium új épületének építése; az állami felsőbb leányiskola, a polgári fiúiskola felállítása). Gondot fordított Besztercebánya népnevelésére, népiskoláira is. E közben tanulmányutat tett [[Németország]]ban, [[Franciaország]]ban, Angliában, [[Belgium]]ban, [[Svájc]]ban és [[Olaszország]]ban, mindenütt a középiskolákat tanulmányozta. A besztercebányai [[tankerület]]i főigazgatóság megszervezésével a kerület főigazgatója lett ([[1876]]–[[1883]])<br />
A [[Vallás- és Közoktatási Minisztérium]]ba került és ott osztálytanácsos, majd miniszteri tanácsosként a középiskolai oktatás kérdéseivel foglalkozott ([[1883]]–[[1897]]). A magyarországi középiskolák 1883-as középiskolai törvénynek ([[Trefort-törvény]]) megfelelő újjászervezésében szerzett nagy érdemeket (a középiskolák új kerületi beosztása, adminisztrációjuk szervezése, az autonóm felekezeti középiskoláknál a felügyeleti jog gyakorlásának körülírása, az állami [[tanterv]]ek és a rájuk vonatkozó utasítások megállapítása, az összes autonóm felekezeti középiskola tantervének revíziója, a köziskolai oktatásnak a [[görög nyelv]]re vonatkozó reformja, az [[érettségi]] vizsgálati eljárás szabályozása, az autonóm felekezeti középiskolák érettségi vizsgálataira kiküldött kormányképviselők számára készült utasítás, a középiskolai rendtartás, az autonóm felekezeti középiskolák fegyelmi szabályzatának revíziója, az iskola-orvosi intézmény életbeléptetése, az összes tankönyvek revíziója, a nem magyar ajkú gimnáziumok számára új tankönyvek készíttetése, az iskolai építkezések- és felszerelésekre vonatkozó szabályok, [[internátus]]ok fejlesztése, az iskolai alapok jogi és vagyoni viszonyainak rendezése, a felekezeti tanárok javadalmazásának emelése s a nem állami tanárok nyugdíjazása, a testi nevelés ügye, a nem állami iskolák államsegély-adási rendjének kidolgozása stb.). Többször beutazta az országot, hogy a helyszínen szerezzen meggyőződést az állapotokról. Vezetése alatt Magyarország 180 középiskolájában 70 építkezés történt és jelentősen emelkedett középiskolák javadalmazása, több helyen megtörtént a csonka középiskola teljes középiskolává fejlesztése. – A minisztériumból vonult nyugdíjba s akkor kapta az államtitkári címet (1897).<br />
| |||