„Appu és két fia” változatai közötti eltérés

→‎Tartalma: 𒁹𒃻𒋛𒁲𒀭 NÍG.SI×SÁ-an
(→‎Tartalma: 𒁹𒅆𒌨𒇻 ḪUL-lu)
(→‎Tartalma: 𒁹𒃻𒋛𒁲𒀭 NÍG.SI×SÁ-an)
A Napisten meghallgatta a Viharistent is, de az átkozódása miatt végül otthagyta. Ekkor a Viharisten látogatta meg Appu feleségét és tízszer hált vele együtt. Az asszony tíz hónap múlva fiút szült, aki a „Rossz” („Gonosz”) nevet kapta (<font size="+1">𒁹𒅆𒌨𒇻</font> <sup>[[Dis|m]]</sup>ḪUL-''lu'', hettita kiejtésben valószínűleg ''Idalu'').
 
Újabb tíz hónap múlva még egy fia született, ezúttal a Napistentől, ennek az „Igaz” nevet adták (<font size="+1">𒁹𒃻𒋛𒁲𒀭</font> <sup>m</sup>NÍG.SI.SÁSI×SÁ-''an'', hettita ejtése valószínűleg ''Ḫandanza''). Appu fiai gazdagságban nőttek fel, de „Rossz” saját részt akart a vagyonból, kikérte a részét. Mikor a szülők elmentek (és/vagy meghaltak?), a vagyon felosztásakor az „Igaz” nevű rosszul járt: gyakorlatilag csak egy sovány tehenet kapott az ekéje mellé. A Napisten azonban megnyugtatta a fiút, hogy a tehénnel jobban járt, mint a testvér az ökörrel. Így is lett, a tehén tíz hónap múlva bikaborjút hozott a világra, amelyik felnövekedvén elbírta az ekét. Az első tábla itt véget ér, és a történet innen homályos, többféleképpen értelmezhető.
 
Ahogy a bikaborjú felnőtt és már ekét húzott, „Gonosz” megirigyelte „Igaz” szerencséjét, és részét követelte a bikából is, hiszen az apjuk vagyonából fele-fele illette meg őket. „Igaz” magához vett egy fehér bárányt, és elment a Napistenhez. Elpanaszolta, hogy atyja házában „Gonosz” bátyja az osztozkodásnál egy rossz tehenet adott neki, aki bikaborjút szült, és amikor a bikaborjúból ökör lett, abból is követeli a részét, sőt elhajtotta az ökröt a saját házába. A Napisten ezután elment „Igaz” testvérrel „Gonosz” házába. Megkérték, vagy adja vissza az ökröt, vagy menjen velük [[Szippar]]ba.