„Klamarik János” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) a sk interwiki |
Taz (vitalap | szerkesztései) jav |
||
1. sor:
'''Klamarik János''' ([[Losonc]], [[1832]]. [[február 7.]] – [[Besztercebánya]], [[1898]]. [[október 8.]])
==Élete és munkássága==
Édesapja Klamarik Pál, édesanyja Müller Katalin volt.
A besztercebányai királyi katolikus főgimnáziumhoz nevezték ki a mennyiségtan, a természettan és a [[filozófia]] tanárának. Sokat tett a gimnáziumban a magyar-nyelvű oktatás, és a magyar [[kultúra]], szellemiség megerősítéséért ([[1861]]–[[1867]]). Megbízták az iskola igazgatói teendőinek ellátásával ([[1867]]–[[1876]]) Eredményesen munkálkodott a város iskoláinak fejlesztésén (a gimnázium új épületének építése
A [[Vallás- és Közoktatási Minisztérium]]ba került és ott osztálytanácsos, majd miniszteri tanácsosként a középiskolai oktatás kérdéseivel foglalkozott ([[1883]]–[[1897]]). A magyarországi középiskolák 1883-as középiskolai törvénynek ([[Trefort-törvény]]) megfelelő újjászervezésében szerzett nagy érdemeket (a középiskolák új kerületi beosztása, adminisztrációjuk szervezése, az autonóm felekezeti középiskoláknál a felügyeleti jog gyakorlásának körülírása, az állami [[tanterv]]ek és a rájuk vonatkozó utasítások megállapítása, az összes autonóm felekezeti középiskola tantervének revíziója, a köziskolai oktatásnak a [[görög nyelv]]re vonatkozó reformja, az [[érettségi]] vizsgálati eljárás szabályozása, az autonóm felekezeti középiskolák érettségi vizsgálataira kiküldött kormányképviselők számára készült utasítás, a középiskolai rendtartás, az autonóm felekezeti középiskolák fegyelmi szabályzatának revíziója, az iskola-orvosi intézmény életbeléptetése, az összes tankönyvek revíziója, a nem magyar ajkú gimnáziumok számára új tankönyvek készíttetése, az iskolai építkezések- és felszerelésekre vonatkozó szabályok, [[internátus]]ok fejlesztése, az iskolai alapok jogi és vagyoni viszonyainak rendezése, a felekezeti tanárok javadalmazásának emelése s a nem állami tanárok nyugdíjazása, a testi nevelés ügye, a nem állami iskolák államsegély-adási rendjének kidolgozása stb.). Többször beutazta az országot, hogy a helyszínen szerezzen meggyőződést az állapotokról. Vezetése alatt Magyarország 180 középiskolájában 70 építkezés történt és jelentősen emelkedett középiskolák javadalmazása, több helyen megtörtént a csonka középiskola teljes középiskolává fejlesztése.
Az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek tiszteletbeli tagja, az [[Országos Közoktatási Tanács]]nak tagja, a [[Magyar Paedagogiai Társaság]]nak alapító, majd tiszteletbeli elnöke volt.
|