A [[London]] közelében fekvő (ma már Londonhoz tartozó) Haggerston községben született [[1656]]. [[október 29.|október 29]]-én (az Angliában akkor még használatban lévő [[Julián- naptár]] szerint, a mai [[Gergely-naptár]]ban ez [[november 8.|november 8]]-ának felel meg). Apja jól menő szappanfőző, üzletember és földbirtokos volt. A londoni St. Paul iskolában tanult, már gyermekkorában érdeklődött a matematika iránt. 1673-tól az [[Oxfordi Egyetem]]en (Queen’s College) tanult, azonban tanulmányait nem fejezte be. [[1676]]-ban [[Szent Ilona]] szigetére hajózott, hogy megrajzolja a déli égbolt csillagtérképét. Hazatérése után [[1678]]-ban az Angol Királyi Társaság tagjává választották. [[1682]]-ben megnősült és a ma már ugyancsak Londonhoz tartozó Islingtonban telepedett le. [[1682]]-ben Észak-Londonban saját obszervatóriumot nyitott. Tanulmányozta a földrajzi és a mágneses pólus közti különbségeket, könyvet írt a [[passzátszél|passzát]]- és [[monszun]]szelekről. [[Isaac Newton|Newton]] módszere segítségével kiszámította az [[1607]] és 1682 között észlelt 24 [[üstökös]] pályáját. [[1695]]-ben tökéletesítette a [[Gerardus Mercator|Mercator-féle]] [[Mercator-vetület|térképvetületi rendszert]]. [[1698]]-tól két éven át a Paramour nevű hajón utazva mérte a [[Mágneses elhajlás|mágneses deklinációt]] és addig nem tapasztalt pontossággal térképeket állított össze az óceánokról. [[1704]]-ben az Oxfordi Egyetem kinevezte a [[geometria]] professzorának. [[1705]]-ben kiadta az üstökösökről szóló munkáját, melyben [[1758]]-ra előrejelezte az egyik üstökös visszatértét. 1720-ban királyi csillagász lett. [[Greenwich]]ben alapos megfigyeléseket végzett a [[Hold]] 18 éves ciklusban történő mozgásával kapcsolatban. Az életbiztosítás matematikai megalapozását jelentette az általa összeállított első halandósági táblázat. Greenwichben halt meg [[1742]]-ben.
