„Szevasztopol ostroma (1941–1942)” változatai közötti eltérés

Ahogy a 11. Hadsereg közeledett, [[Sztálin]] személyes utasítása szerint minden magas rangú tisztet evakuálni kellett a gyűrűből tengeralattjárón. [[Filipp Szergejevics Oktyabrszkij|Oktyabrszkij]] és [[Ivan Jefimovics Petrov|Petrov]] az utolsó pillanatban menekültek el. A város az [[Inkerman-magaslatok]]on elszenvedett vereség után esett el [[1942]] [[június 29.|június 29-én]]. Egy könnyűcirkáló, négy romboló, négy szállítóhajó és két tengeralattjáró került a németek kezére. A szovjet katonák, akik a városban rekedtek, még azután is folytatták a harcot, hogy az erődítményeiket darabokra szaggatta a német tüzérségi tűz. A füst, mely egyesek szerint mérgező volt, az orosz csapatokat a nyílt utcára kergette, ahol a harckocsik áldozatai lettek. Még ezzel a rendkívüli támogatással is huszonhét napba tellett a németeknek, míg teljesen elfoglalták a várost. [[1942]] [[július 4.|július 4-én]] elesett Kerszonesz, és [[Szevasztopol]] biztosítva volt. Hitler a jó híreket hallva telefonon Mansteint „Szevasztopol meghódítójának” nevezte, és Marsallá léptette elő. Bár a városban harcok hivatalosan véget értek, a "tisztogatás" késő őszig dúlt, újabb áldozatokat követelve.