„Bocatius János” változatai közötti eltérés

[[1599]]. [[május 11.|május 11-én]] a kassai tanács hívta meg őt az ottani iskolák vezetésére és az ő igazgatása alatt érte el a kassai iskola virágzásának tetőpontját. [[1603]]-ban a város bírájává választották meg, de ezentúl se mondott le igazgatói állásáról és neve alá ezt írta: Rector utriusque Reipublicae. Bocatius a Szent Erzsébet egyház elvételében erőszakot látván, [[1604]]. [[január 9.]] két tanácsossal [[Prága|Prágába]] indult Rudolf királyhoz, akitől azonban kihallgatást nem nyerhetett; ez útjából tizenegy terjedelmes levelet írt [[német nyelv]]en Kassa város tanácsához. Kassa [[1605]]. [[november 11.|november 11-én]] megnyitotta kapuit [[Bocskai István]] előtt; Bocatius a polgárok élén a győztes vezért ünnepélyesen fogadta és ezen időtől fogva hű követője volt BocskaynakBocskainak. Jelen volt az [[1605]]. [[november 12.|november 12-ei]] rákosmezei találkozásnál, midőn Lala Mohamed nagyvezér a szultán megbízásából BocskaynakBocskainak koronát tett a fejére.

Rákosról BocskayBocskai [[Korpona|Korponára]] ment, kíséretében volt Bocatius is akit a korponai gyűlés után BocskayBocskai a [[Németország|német]] birodalomba követségbe küldött, hogy a német [[protestáns]] fejedelmek szövetségét kinyerje. Henrik [[braunschweig]]i herceg azonban mint gyanús embert, mivel a császártól útlevele nem volt, elfogatta és a császáriaknak kiadta, akik őt a [[prága]]i várban élethossziglan börtönre ítélték. Fogságából felesége szabadította ki, aki Prágába ment, a várban cselédnek állott és kieszközölte, hogy egyszer a fogolynak maga vitt enni; ezen alkalommal egy kötélhágcsót a tésztába gyúrt, kenyérbe sütötte és férjének kezébe juttatta. Bocatius a következő éjjel leereszkedett, és hű társával öt évi fogság után szerencsésen Kassára ért. (Kiszabadulását Melczer írta le az [[1825]]-ös Irisben, de neje is némi vonatkozással említi ezt azon levelében, melyet férjének ''Olympias Carceraria'' című munkájához írt.)