„Vízenergia” változatai közötti eltérés

A víz energiáját az emberiség már a történelmi időkben is használta.

 

 

{{fő|Vízerőmű}}

A [[folyó|vízfolyások]], [[tó|tavak]], [[tenger|tengerek]], mechanikai energiakészletét villamos energiává (régebben közvetlenül mechanikai energiávál alakító műszaki létesítmény. Gyűjtőfogalomként magában foglalja mindazokat a műtárgyakat és berendezéseket, amelyek a villamosenergia-termeléshez szükségesek. A hasznosítható energia növelése érdekében a vizet duzzasztják, esetleg tárolják, és a vízerőtelepen a turbinákra ejtik, amelyek generátort hajtva termelnek villamos áramot. A hasznosítható esés (vízlépcsőmagasság nagysága szerint megkülönböztetnek kisesésű, közepes esésű és nagyesésű. Törpe erőműnek a 100 kW-os teljesítmény alattiakat tekintik. Korszerű erőműveknél figyelembe kell venni az eljegesedést, a téli fagyást, a jégzajlást és még sok egyéb tényezőt is. Alacsony hőmérsékletnél a folyók nem kapnak elegendő vizet még akkor sem, ha a tél egyébként csapadékos. A hosszú tél nagy problémát jelent a [[szibéria]]i és a [[kanada]]i vízierőművek kihasználásában. De [[Európa|Európában]] is előfordul, hogy komoly ellátási zavarok léptek fel, pl. 1962-63 telén éppen a hideg miatt.

 

 

A [[Föld]] történetében mintegy 4 milliárd éve van jelen a [[víz]]. A víz volt az a legrégebbi erőforrás, amit arra használtak, hogy csökkentsék az [[ember]]i és [[állat]]i terhet. Nem lehet tudni biztosan mikor is találták fel a [[vízkerék|vízikereket]], de az biztos, hogy a legrégebbi öntözőrendszerek kb. 5000 évesek. A vízikereket már az ókori Kelet országaiban: [[Egyiptom]]ban, [[Kína|Kínában]] és [[India|Indiában]] is használták, vízimalmok pedig az ókori [[Görögország]]ban és Rómában is működtek. A legkorábbi vízimalmok talán a függőleges tengelyű gabonaőrlő malmok voltak, melyeket [[Norvégia|norvég]] ill. [[Görögország|görög]] típusú malom névvel illettek.

 

==Hasznosítása==