„Romániai magyar daloskönyvek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Daloskönyv lapot átneveztem Romániai magyar daloskönyvek névre: lásd vitalap
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
belső link
5. sor:
A [[II. világháború]] után az Ifjúsági Könyvkiadó jelentkezett az első [[dal]]füzetekkel. Előbb ''Daloljatok ifjú munkások'' (1948), majd ''Dalosfüzet'' (1949) címmel adott közre munkásmozgalmi énekeket és magyar népdalokat. A ''Repülj madár, repülj...'' (1955) [[Imets Dénes]] gyűjtéséből közöl 95 [[csíkmenaság]]i népdalt és [[ballada|balladát.]] 1956-ban [[Szegő Júlia]] jelentette meg [[Bukarest]]ben ''Daloljunk'' c. kötetét módszertani utasításokkal. A zenei anyagot nehézségi sorrend szerint állítva össze, magyar és rokon népek dalaiból, Kodály- és [[Bartók Béla|Bartók]]-gyűjtésekből válogatott, s az anyagot [[Kánon (zene)|kánonokkal]], kétszólamú énekekkel, nagy zeneszerzők műveiből vett szemelvényekkel egészítette ki.
 
A dalkultúra fellendítéséhez járult hozzá az, hogy a [[marosvásárhely]]i [[Népi Alkotások Háza]] közreadott egy ''Cîntece – Dalos zsebkönyv'' c. kétnyelvű füzetet, melyben több szerző hazafias dalai s újkeletű népdalok kaptak helyet. Ugyancsak itt láttak napvilágot 1970 óta a zenei középiskolások [[Bandi Dezső]] kezdeményezésére indított népdalgyűjtésének egy-egy község dalkultúráját bemutató leporello-füzetei: a [[nyárádköszvényes]]i ''Tiszta búzából'', a [[backamadaras]]i ''Szerelem, szerelem'', a [[magyaró]]i ''A falu nótája'', a [[mezőcsávás]]i ''A csávási nagy hegy alatt'' c. gyűjtemények. E kiadványokon kívül számos más daloskönyvet is megjelentettek a népi alkotás és művészeti mozgalom irányításának megyei szervei egy-egy helység, vidék vagy megye népdalaiból. Ezek csak ritkán kerülnek országos könyvárusi forgalomba, nem egyet közülük észre sem vett a szakkritika, összesítő felmérés még nem készült róluk. Többnyire műkedvelő gyűjtők – főleg zenetanárok – munkái, ritkábban hivatásos népzenekutatóké, s tudományos színvonaluk egyenlőtlen. Jobb esetben nemcsak a szélesebb körű népdalkultúrának, hanem a népzenetudománynak is hasznos eszközei.
 
Kiemelkedik közülük [[Almási István (néprajzkutató)|Almási István]] és [[Iosif Herțea]] ''245 népi táncdallam'' c. háromnyelvű kötete (Marosvásárhely, 1970), melynek 114 magyar dallama közül 68 szöveges népdal; a [[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]] ugyancsak vidéki gyűjtésű ''Vadrózsák'' sorozatában közölt magyar népdalokból ''Dalosfüzet'' (1971) állott össze. [[Apácai Bölöni Sándor]] és [[Gulácsi Zoltán]] ''Búza, búza, de szép tábla búza'' c. [[Arad]] környéki gyűjtését (Arad 1978) s [[Bura László]]-[[Fejér Kálmán]]-[[Petkes József]] ''Szatmár vidéki néphagyományok'' c. kötetének (Szatmár 1979) népdalközlését ugyancsak ki kell emelnünk a vidéki keretből.