„Szümmakhosz pápa” változatai közötti eltérés

'''Szent Szümmakhosz''' ({{ny-la|Symmachus}}), (kb. [[460]] – [[514]]. [[július 19.]]) volt az 51. [[pápa (egyházfő)|pápa]] [[Róma|Rómában]]. [[498]]. [[november 22.|november 22-én]] kezdődött pontifikátusa, amelynek elején meg kellett küzdenie a keleti egyházak és [[Bizánc]] befolyása ellen. Uralkodása sok ellentmondást hozott. Sokan bűnös [[pápa (egyházfő)|pápának]] kiáltották ki, míg a barbár csapatok dúlta vidékeken imába foglalták nevét.

 

[[Kereszténység|Keresztény]] családban született [[Szardínia (Olaszország)|Szardínia]] szigetén. Apját ''Fortunatus''nak hívták. Hamarosan [[Róma|Rómába]] került, és [[II. Anasztáz pápa]] archidiakónusa lett. [[498]] őszén a [[róma]]i zsinat új [[pápa (egyházfő)|egyházfőt]] választott. Ekkor került ''Symmachus'' az egyház élére, ám nem egyedül. Ugyanis a nyugati primátust hevesen ellenző [[Bizánc]] és [[Konstantinápoly]] egy másik [[pápa (egyházfő)|pápát]] nevezett ki, [[Laurentius]] ''Saint Praxedes'' archipresbiterének személyében. A két ellenlábas [[Róma]] osztrogót urától, [[Nagy Theodorik]] [[király]]tól várta a végleges megoldást. A király ''Symmachus''nak kedvezett, de [[Laurentius]]tól sem vonta meg véglegesen bizalmát. Ezzel megkezdődött a négy évig tartó úgy nevezett ''laurentiánus skizma.'' [[499]]. [[március 1.|március 1-jén]] ''Symmachus'' megpróbálta megerősíteni labilis hivatalát, és zsinatot hívott össze [[Róma|Rómában]]. Ezen [[Laurentius]]t a [[campania]]i ''Nocera'' egyházmegye élére helyezte. Itt fogadtatta el azt a dogmát is, amely szerint azt a klerikust, aki a hivatalban lévő [[pápa (egyházfő)|pápa]] ellen egy másik jelöltet állít, ki kell tagadni az egyházból. <br />

Ez a zsinat felpezsdítette a keleti egyházakat, és a [[bizánc]]i császárt is, és [[Laurentius]] mellé állva többször is megvádolták ''Symmachus''t. Így ''Festus'' szenátor, a [[bizánc]]i párt egyik befolyásos tagja fajtalankodással vádolta meg a [[pápa (egyházfő)|pápát]], annak ellenére, hogy ''Symmachus''nak akkor tartós kapcsolata volt egy ''Condritia'' nevű nővel. A [[pápa (egyházfő)|pápa]] nem jelent meg a tárgyaláson, és azt mondta, hogy a világi hatalomnak nincs joga őt számon kérni tetteiért. [[Nagy Theodorik]] ezt elismerte, és a [[róma]]i klérus is ''Symmachus'' mellé állt, mondván hogy a [[pápa (egyházfő)|pápát]] egyedül [[Isten]] ítélheti meg. (Az viszont érdekes, hogy a klérus egy szóval sem védte meg a fajtalankodás vádja ellen.) [[I. Anastasius bizánci császár|I. Anastasius]] császár hamarosan új vádat fogalmazott meg ''Symmachus'' ellen. Eszerint a [[pápa (egyházfő)|pápa]] a [[manicheizmus]] [[eretnek]] tanait követi. Válaszul az [[pápa (egyházfő)|egyházfő]] [[512]]-ben kiűzte az összes [[manicheizmus|manicheistát]] [[Róma|Rómából]].

*{{MNL|16|}}

* Gergely Jenő: A pápaság története

 

{{Pápa|előző=[[II. Anasztáz pápa|II. Anasztáz]]|