„III. Gergely pápa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
15. sor:
}}
'''III. Szent Gergely''' ({{ny-la|Gregorius}}), (kb. [[690]] – [[741]]. [[november 28.]]) lépett [[Szent Péter]] trónjára a történelem folyamán 90.-ként [[731]]. [[február 11.|február 11]]-én. Pontifikátusa alatt igyekezett elődje politikájának megfelelően cselekedni. Zsinaton ítélte el a [[bizánc]]i császár képrombolását, ezzel még inkább eltávolítva [[Róma]] és [[Konstantinápoly]] politikáját egymástól. Ő volt az utolsó [[pápa (egyházfő)|pápa]], aki megválasztását a [[ravenna]]i exarchával illetve a bizánci császárral megerősíttette. Jó kapcsolatokat épített ki a [[frankok]]kal, térítőket küldött a [[germánok]]hoz viszont a [[longobárdok]] [[király]]ával, [[Liutprand longobárd király|Liutprand]]dal szembekerült.
==Élete==
[[Szíria|Szír]] származású volt. Apját ''János''nak hívták. Családjával ők is az arab hódítók elől menekültek Itáliába. ''Gergely'' itt járta iskoláit, majd bencés szerzetes lett. Adományaival, törődésével a rómaiak között is nagy népszerűségnek örvendett. [[731]]. [[február 11.|február 11-én]] [[II. Gergely pápa]] temetésén a nép közfelkiáltásra választotta meg a [[Kereszténység|keresztény]] egyház élére. Felszentelésére még [[március 18.|március 18-áig]] várni kellett, ugyanis ''Gergely'' ravennai megerősítésére várt. Az exarchának akkoriban pedig elég sok dolga volt, ugyanis a longobárdok feldúlták és el is foglalták a császári székhelyt. Csak a pápa rábeszélésére, no meg némi fizetség hatására vonultak ki Ravennából. <br />
''Gergely'' nem tétlenkedett trónján, és azonnal levelet írt a császárnak, [[III. Leó bizánci császár|III. Leónak]], amelyben arra kérte az uralkodót, hogy hagyjon fel a képrombolással. Miután nem érkezett válasz üzenetére, [[731]] [[november]]ében zsinatot hívott össze Rómában, ahol elítélték a képrombolást, és azt [[eretnek]]nek minősítették. Amikor a zsinat döntései elértek Konstantinápolyba, Leó őrjöngött a dühtől, és ugyan letett arról a szándékáról, hogy rendeletét Rómában is végrehajtsák, de az összes itáliai provinciáját, Illíriát és [[Görögország]]ot is kiszakította a római patriarchátusból, és ezeket a területeket a konstantinápolyi [[pátriárka]] hatáskörébe helyezte át. ''Gergely'' válaszul feladta Ravenna védelmét, így [[733]]-ban a székhely végleg lombard uralom alá került, és pontifikátusa alatt feltűnő tisztelettel viselkedett a szentképek és egyéb relikviák felé. <br />
26 ⟶ 27 sor:
==Művei==
*{{cite web | title = Documenta Catholica Omnia | publisher = | url = http://www.documentacatholicaomnia.eu/01_01_0731-0741-_Gregorius_III,_Sanctus.html | language = latin | accessdate = 2011-12-06}}
==Lásd még==
*[[Pápa (egyházfő)|Pápa]]
*[[Pápák listája]]
*[[Pápák listája (grafikusan)|Pápák listája grafikusan]]
{{Pápa|előző=[[II. Gergely pápa|II. Gergely]]|
| |||