„Werbőczy István” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Buda –> Buda (történelmi település)
1. sor:
[[Fájl:Werboczy Istvan.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Werbőczy István arcképe ([[1520]] körül)]]
 
'''Werbőczy István''' (eltérő írásmódban ''Werbőczí, Verbőczy, Verbőczi''), ([[1458]] körül – [[Buda (történelmi település)|Buda]], [[1541]]. [[október 13.]]) jogtudós, [[királyi ítélőmester]], [[királyi személynök]], majd [[Magyarország]] [[nádor]]a.
 
== Élete ==
11. sor:
[[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] uralkodása első éveiben Werbőczy többnyire külföldön tartózkodott. [[1517]]-ben királyi személynök lett és különböző dalmáciai megbízásokat kapott az országgyűléstől. A [[Oszmán Birodalom|török]] támadások veszedelme mindegyre fenyegetőbbé vált, és ezért Werbőczi [[Velence (Olaszország)|Velencében]], [[Róma|Rómában]], Wormsban, majd [[Nürnberg]]ben járt, mindenütt a török elleni segély kieszközlése érdekében fáradozott, de küldetése nem járt sikerrel. Nem is járhatott, mert Nyugat-Európa - a kibontakozó reformáció által okozott forrongások mellett - épp az itáliai háborúk lázában égett. Az angol és francia királyok, a német-római császár (egyben spanyol király), valamint a pápa és az olasz államok hadai kis megszakításokkal, gyakran szövetségeseket is váltva, folyamatosan harcoltak Itália uralmáért. Visszatérve, az országot a legnagyobb zűrzavarban találta. A pártküzdelmek utolsó fázisa az [[1525]]. [[Június 24.|június 24-ei]] országgyűlésen következett be, amely Werbőczyt emlékezetes nagy beszéde után Magyarország nádorává megválasztotta, a nagyurak azonban megbuktatták. A [[Mohácsi csata|mohácsi vész]] alatt egyik felső-magyarországi várában, [[Dobronya|Dobronyán]] élt visszavonulva.
 
[[I. János magyar király|Szapolyai János]] királlyá választásakor kancellárjává és tanácsosává tette. Megjárta időközben [[Konstantinápoly]]t is királya érdekében. A király, halála esetére, fia egyik gyámjául őt nevezte ki. Mindamellett politikai fontossága nem volt a jelentős tényezők sorában. Bírói pályán kezdte közéleti szereplését és ott is végezte. Werbőczi [[Buda (történelmi település)|Budavár]]vár első megszállása után is helyén maradt, elvállalta a renegát szerepét. A szultán kinevezte a meghódolt keresztények bírájává – tíz forint napidíjjal. Azonban békétlenségével, veszekedéseivel a szultán haragját vonja a fejére, ezért a „tiszteletére” rendezett lakomán, 1541-ben Budán, 83 éves korában megmérgezték. Különös fintora a sorsnak, hogy bár Werbőczy István híres gyűjteményébe ([[Tripartitum]]) több zsidóellenes intézkedést is bevett, hamvai mégis az akkori [[budai zsidó temető]]ben (Alagut utca–Pauler utca–Attila út közti területen) porladnak.
 
Fiával, Imrével a család férfiága kihalt, lánya Erzsébet az Aspermonth grófi ház egyik őse.