„Friedrich von Beck-Rzikowsky” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
HRoestBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.6.5) (Bot: következő hozzáadása: en:Friedrich von Beck-Rzikowsky
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Buda –> Buda (történelmi település)
105. sor:
Az [[1880-as évek]]ben Beck-Rzikowsky kidolgozta az osztrák-magyar haderő hadtestjeinek területi elosztását ''(Territorialisierung).'' Nézete szerint a költségek csökkenthetők és a kiképzés javítható, ha a sorkatonaságot saját tartományaikban állomásoztatják, mintha szétszórnák őket a Birodalomban, ahogy eddig szokásban volt. Albert főherceg – akiben élénken éltek az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es forradalomban]] szerzett emlékei – hevesen ellenezte Beck koncepcióját, mondván, magyar katonák nem fognak lőni a magyar felkelőkre. Beck-Rzikowsky ezt a szempontot elhanyagolhatónak vélte, ő a költségeket akarta kézben tartani. Álláspontja szerint a következő háború inkább kívülről, mint belülről fenyegette a Monarchiát, belső forradalom csak katonai vereség esetén törhet ki. (Három évtizeddel később [[1918]] késő őszének eseményei megmutatták, mennyire igaza volt). Beck-Rzikowsky keresztülvette, hogy elvessék Albert főherceg fenntartásait, és elfogadják a hadtestek kiegészítésének területi elvét.
 
A Birodalmat – Albert főherceg követelésének megfelelve – 16 katonai közigazgatási kerületre ''(Corps)''osztották fel, de Beck-Rzikowsky ezekhez hozzárendelte a hadtesteket is. A területi hadtestek egyben a kiképzés és a sorozás alapegységeivé váltak. Eltérő súlyúak voltak. Bizonyos hadtestek kerületét (pl. a [[raguza]]it és a [[szarajevó]]it), megbízhatatlannak tekintették, mivel a bosnyák lakosság nem volt osztrák–magyar állampolgár. A [[lemberg]]i és a [[przemysl]]i hadtestek kerülete viszont olyan stratégiai zónában feküdt, ahol különleges szabályok voltak érvényben. Beck-Rzikowsky évek munkájával fejlesztette a területi hadtesteket, az Oroszország elleni háború szempontjai szerint.<ref>Magyarországi vonatkozások: A közös hadsereg [[1900]]-ban 15 hadtestből állt, melyek közül magyar kiegészítésű volt a [[budapest]]i IV., a [[pozsony]]i V., a [[kassa]]i VI., a [[temesvár]]i VII., a [[nagyszeben]]i XII. és a [[zágráb]]i XIII. hadtest. [[1871]]-től Magyarország 7 honvéd közigazgatási kerületre tagozódott: a [[budapest]]i I., a [[szeged]]i II., a kassai III., a pozsonyi IV., a [[budaBuda (történelmi település)|budai]]i majd [[1876]]-tól [[székesfehérvár]]i V., a [[kolozsvár]]i VI., és a [[zágráb]]i VII. kerületre.</ref>
 
Az alig felépült hadi szervezetnek már [[1885]]-ben ki kellett állnia az első próbát. Az [[Oszmán Birodalom]]hoz tartozó [[Plovdiv|Filibében]], Kelet-[[Rumélia]] fővárosában a bolgár lakosság felkelt a megszállók ellen. A helyi török kormányzót megdöntötték, és a bolgár fejedelmet kiáltották ki kormányzónak, Kelet-Ruméliát Bulgáriához csatolták. [[I. Milán szerb király]], aki titkos szövetségi szerződést írt alá a Monarchiával, a felkelés mögött Oroszországot sejtette, aki Szerbia rovására akarja megvalósítani [[Nagy-Bulgária|Nagy-Bulgáriát]]. A [[szerbek|szerb]] hadsereg megtámadta Bulgáriát és [[Szófia]] ellen vonult, de a [[bolgárok|bolgár]] hadsereg súlyos vereséget mért rá, és most ők indultak [[Belgrád]] felé. Beck-Rzikowsky elrendelte a részleges mozgósítást, ultimátumot küldött a bolgároknak, akik erre leállították előrenyomulásukat. A Monarchia nagyhatalomként megtett lépése megmentette Szerbiát. Bár a mozgósítás csak néhány hadtestet érintett, nagyon gördülékenyen zajlott le, és a vezérkari főnök igazolva látta elképzeléseit.