„Déli evangélikus egyházkerület” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Buda –> Buda (városrész)
5. sor:
== Története ==
[[1952]]-ben a zsinat pártállami nyomásra felszámolta a négy egyházkerületet, és helyettük két újat, egy [[Északi Evangélikus Egyházkerület|északit]] és egy délit állított fel. A Déli Egyházkerület 1952. [[július 1.|július 1-jei]] hatállyal jött létre, első [[püspök]]e az addigi – [[Ordass Lajos]] püspök bebörtönzése után a kerület élére került – bányai egyházkerületi püspök, [[Dezséry László]], [[egyházkerületi felügyelő]]je [[Darvas József (író)|Darvas József]], az addigi bányai kerületi felügyelő lett.
Az egyházkerület területét a bányai egyházkerület nagyobb része – a [[budaBuda (városrész)|budai]]i gyülekezetek kivételével – és a dunántúli kerület tolna-baranya-somogyi, külső-somogyi egyházmegyéinek egyházközségei és néhány zalai gyülekezet alkották. ([[Zalaegerszeg]]től Pesten át [[Gyula (város)|Gyuláig]].) Az egyházmegyei határok ugyanekkori átrajzolásának következményeként a kerületet 45 éven keresztül nyolc egyházmegye alkotta: Bács-Kiskun, Kelet-Békési, Nyugat-Békési, Csongrád-Szolnoki, Pesti, Pestmegyei, Somogy-Zalai és Tolna-Baranyai Egyházmegye. Mindkét egyházkerület székhelyéül Budapestet jelölték ki, a déli püspök egyben a [[Deák téri evangélikus templom|Deák téri gyülekezet]] lelkésze is. Az első néhány év az egyházkerület számára is a megfélemlítés és az egyházi élet visszaszorításának időszaka volt.
 
A [[kommunizmus|kommunista]] diktatúra enyhülésének jeleként [[1956]]. [[október 5.|október 5-én]] sor került Ordass Lajos püspök állami rehabilitációjára, ezt [[október 8.|október 8-án]] követte az egyházi rehabilitáció. Ezután Dezséry László [[október 31.|október 31-én]] lemondott, így Ordass püspök átvehette a déli kerület vezetését, ezt [[november 2.|november 2-án]] a [[Szabad Kossuth Rádió]] által közvetített beszédében nyilvánosan is bejelenthette. Ordass Lajost [[1957]]-ben az Evangélikus Világszövetség alelnökévé választotta, de a pártállam [[1958]]. [[június 24.|június 24-én]] másodszor is eltávolította az egyházkerület éléről. A váltásnak a legitimitás némi látszatát kölcsönözve Dezséry László néhány órára újra elfoglalta a püspöki tisztséget, majd – most már végérvényesen – lemondott. Ezt követően a gyülekezetek – egyetlen jelöltként – [[Káldy Zoltán (evangélikus lelkész)|Káldy Zoltán]] pécsi lelkészt, tolna-baranyai esperest választották meg püspöknek, akit 1958. [[november 4.|november 4-én]] iktattak be hivatalába. Káldy püspök [[1967]]-től haláláig – szinte egyszemélyi vezetőként – az egyház [[elnök-püspök|püspök-elnöke]] is volt, [[1984]]-ben pedig az Evangélikus Világszövetség budapesti ülésén elnökének választotta meg. Kemény kézzel irányította egyházkerületét és az egyházat, saját teológiai rendszerét, az ún. ''diakóniai teológiát'' szinte kizárólagossá tette.