„Kovai Lőrinc” változatai közötti eltérés

 

[[Szentpétervár]]ott, orosz-lengyel családban született, Wavrziniec Zakrarzewski néven. Miután ötévesen elvesztette apját, anyja egy magyar hadifogolyhoz ment férjhez, [[1920]]-ban pedig az egész család [[Hódmezővásárhely]]re költözött, itt kapta nevelőapja, Kovalcsik András után előbb a Kovalcsik, majd azt magyarosítva a Kovai, illetve keresztneve magyarra fordításával a Lőrinc nevet.

 

Második felesége halála után harmadszor is megnősült, súlyos megpróbáltatásokkal teli éveiben így lelt hűséges támaszra. Hódmezővásárhellyel mindig tartotta a kapcsolatot, írt a Puszták Népe és a Vásárhelyi Szó című folyóiratokba, előadást tartott, részt vett irodalmi esteken is. Hódmezővásárhelyi vonatkozású regényei a Földönfutókon kívül a Vadvíz (1943), a Nagy Sámán (1966) és a Csók a pusztán (1983). Szép emlékeket hagyhattak benne Solymáron töltött évei is, erre utal, hogy 1963-ban kiadott, Varázsfény című regénye részben az idillikusan ábrázolt községben játszódik.

 

* Kovai Lőrinc életrajza – összeállította [[Kőszegfalvi Ferenc]] (http://katalogus.nlvk.hu/html/vik/kovai.htm) Idézett munkák: MIL. Bp. 1963. I. 688.p.; A magyar irodalom tört. Bp. 1966. VI. 799-800.p.; ÉS. 1982. nov. 26. 8.p.; Könyvvilág, 1984. április.; VCsmH. 1986. febr. 28. 5. p.; ÉS. 1986. márc. 14.; D. 6/1986.; Pedagógiai Műhely, 1988. 1. sz.; Jeles vásárhelyiek.

* [[László Ferenc]]: Párnacsata. Mámorsziklák és nászmozdulatok. Magyar Narancs, 2007/21 (http://magyarnarancs.hu/egotripp/parnacsata_mamorsziklak_es_naszmozdulatok-67174)