„Zrínyi család” változatai közötti eltérés

Subics György a család megalapítója, mint ilyen '''Zrínyi I. György''' (III.A1.), nagybátyjának a Frangepán-családból származott ''Blagai Dujmo'' [[Krk (sziget)|vegliai]] grófnak házában nevelkedett; mint serdülő ifjú [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] király apródja volt, [[1347]]-ben még a [[nápoly]]i hadjáratba is követte, ahol kitűnt vitézségével. [[1361]]-ben halt meg. Egyetlen fia '''Zrínyi I. Pál''' (III.B2.) apja halálakor még kiskorú volt, ezért a [[I. Lajos magyar király|király]] kinevezte gyámjává ''Blagai Bertalant'' és fiát, ''Istvánt''. [[I. Mária magyar királynő|Mária királynő]] [[1383]]-ban, [[Zágráb]]ban kiadott iratával megparancsolta, hogy minden I. Pál ellen folyamatban levő birtokpert be kell szüntetni az ő javára. I. Lajos király, majd Mária királynő pártfogását Zrínyi Pál azzal hálálta meg, hogy mindvégig hű támogatójuk maradt. [[1414]]-ben halt meg Zágrábban, hamvai a Zágráb melletti remetei zárda kriptájában nyugszanak.

'''Zrínyi I. Péter''' (III.C1.) kezdetben a lázadó [[Hervoja herceg]] párthíveként [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] ellen harcolt, Hervoja halála után meghódolt Zsigmondnak, aki őt [[1420]]-ban kegyelmébe fogadta. A család dalmáciai ágából az utolsó sarj, Subics Jakab – gyermekei nem lévén – [[1441]]-ben összes birtokát Péterre hagyta, amely végrendeletet [[Hunyadi János]] kormányzó is megerősítette.

'''I. Péter''' fia, '''Zrínyi II. Péter''', (III.D9.) nehéz időkben élt, mert a [[Oszmán Birodalom|törökök]] már [[1458]]-ban kezdték pusztítani Horvátországot, továbbá a horvát főurak is folytatták hagyományos családi civódásaikat. A főurak politikai pártokra is szakadtak, mert Hunyadi János halála után nagy részük nem akarta királyuknak elismerni [[V. László magyar király|V. László]]t.

A nagybirtokos Zrínyiek számára a kialakult történelmi és gazdasági körülmények miatt a [[15. század]] második felétől egyetlen járható út kínálkozott: a [[Habsburg-család|Habsburg]]-hatalomra támaszkodó törökellenes politika. [[1475]]-ben ''Ahmed'' [[Bosznia-Hercegovina|boszniai]] [[Pasa|basa]] egész Zrin váráig nyomult előre. Mivel nem volt képes a várat elfoglalni, elpusztította környékét, majd rabolva és pusztítva végig ment Horvátországon, beütött ''Stíriába'' és ''Karintiába'', ahonnan nagy zsákmánnyal és sok ezer rabságba esett [[Kereszténység|keresztény]] fogollyal visszatérvén, újból megjelent Zrin vára előtt, de itt II. Péter a török sereget megsemmisítette, és a keresztény rabokat kiszabadította. [[1493]]-ban ''Jakub pasa'' Boszniából újra betört Horvátországba, de ''Frangepán Bernardin'' az Una folyó mellett legyőzte a sereget, mire a törökök ''Krajna'' és ''Karintia'' felé vették útjukat, ahonnan visszatérőben [[1493]]-ban [[Udbina|Udbinja]] mellett megverték a horvát sereget; II. Péter és fia '''Zrínyi III. Pál''' (III.E1.) is a csatatéren maradtak. III. Pál fia, '''Mihály''' (III.F/1.) pedig a mohácsi csatában (1526. augusztus 29.) esett el.

'''Zrínyi III. Miklós''' (III.E5.) apja, II. Péter halálakor mindössze 4 éves volt, ezért ''Berojevics Mátét'' nevezték ki gyámjának. [[1501]]-ben az általa vezetett Zrínyi-sereg vitézül harcolt [[Jajca|Jajcánál]] [[Corvin János]] oldalán. [[1509]]-ben III. Miklós feleségül vette ''Karlovics Ilonát''. Miklós és sógora, (a félkegyelmű) ''Karlovics Iván'' – mint családjaik egyetlen férfitagjai – egyezséget kötöttek, hogy amelyikük előbb meghal fiú utód nélkül, annak egész vagyonát a másik örökli. Zrínyinek ekkor 9, Karlovicsnak 22 vára volt, a falvakat nem is számítva. Ez az egyezség volt alapja a Zrínyiek későbbi óriási gazdagságának, melyet a leszármazottak dél-nyugat – nyugat felé irányuló [[kereskedelem]]mel, vámszedéssel, s nem utolsó sorban jelentős [[Szarvasmarha|marhaexporttal]] növeltek. A [[Mohácsi csata|mohácsi vész]] után III. Miklós részt vett a horvát rendek [[cetin]]i országgyűlésén, melyen [[1527]]. [[január 1.|január 1-jén]] királyukká választották [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg Ferdinánd]] [[Csehország|cseh]] királyt és [[Ausztria|osztrák]] főherceget. III. Miklós a megszorult [[Vrána|auraniai]] [[perjel]]től 13 000 arany forintért [[Zálogjog|zálogba]] vette ''Kostajnicát, Božjakovinát, [[Pakrác]]ot, Kamenskót, Gradistét, Sloboštinát'' és ''Rasát'', így ezen időtől fogva a Zrínyiek egyéb címeik mellett ezt is viselték «''gubernatores prioratus Auranae''». III. Miklós [[1534]]-ben halt meg Zrin várában.

Az ő fia volt '''[[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi IV. Miklós]]''' (IIIII.A1.), a [[szigetvár]]i [[vértanú]] (ezzel a nagycsalád igazi tekintélyének megalapozója), aki számos törökellenes csatában védelmezte az országot és saját birtokait, melyet házasságkötése révén tovább növelt, s akinek hősies halála számos horvát és magyar művészt ihletett meg.

Fiai közül legkiválóbb volt '''Zrínyi IV. György''' (IIIII.B4.) (első neje ''D'Arco Anna'' grófnő, második neje ''Stubenberg Zsófia'' bárónő), és '''Zrínyi V. Miklós''' (J13III.B13). Harci téren mindketten kitűntek vitézségükkel, hívei voltak a [[protestantizmus]]nak, melyhez atyjuk is húzott. A Zrínyiek ekkortájt őrizték nyelvüket, támogatták a délszláv [[reformáció]]t, ugyanakkor a magyarokhoz hasonultak, a ''„Szent Korona tagjainak”,'' ''„Hungarus”''-nak tekintették magukat. IV. György [[tárnokmester]], mint buzgó [[Luther Márton|lutheránus]], [[1570]]-ben nyomdát állított, melynek vezetését anyósának, D’Arco Margitnak csehországi birtokáról, ''Lindau'' városából hozott ''Hofhalter Rudolfra'' bízta. A nyomda a [[Csáktornya]] melletti ''Nedelišćében'' működött és kiadványai között kiválóbbak ''Bucsics Mihály'' protestáns prédikátor horvát nyelven kiadott vallásos tartalmú munkái.

IV. Györgynek három leánya és két fia volt. Idősebb fia '''Zrínyi VI. Miklós''' (IIIII.C1.) utódok nélkül halt meg [[1625]]-ben. Második fia '''[[Zrínyi V. György]]''' (IIIII.C2.) jelentékenyebb szerepet játszott: kiváló egyéni tulajdonságait ''Rattkay György'' zágrábi kanonok és horvát történetíró tüzetesen ismerteti ''(Memoria regum et banorum regni Croatiae)''. Ő és bátyja Miklós [[1616]]-ban részt vettek a protestantizmus száz éves jubileumán. Mindketten protestánsok voltak, amit az is előmozdított, hogy protestáns nőt vettek feleségül, de csak rövid ideig maradtak e [[vallás]] kötelékében, mert [[1619]]-ben a jobbágyság [[vallásszabadság]]a és lázongása ellen erélyesen fellépő [[Pázmány Péter]] mindkettőjüket visszatérítette a [[római katolikus egyház]] kebelébe. Zrínyi György [[1626]]. áprilisban a legjobb egészségben csatlakozott [[Albrecht von Wallenstein|Wallenstein]] seregéhez, aki a kortársak ''(Rattkay, Pethő)'' tanúsága szerint egy ebéd alkalmával mérgezett [[Retek|retket]] etetett vele, amitől [[1626]]. [[december 18.|december 18-án]] 29 éves korában [[Pozsony]]ban meghalt. Két fia volt: '''[[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi VII. Miklós]]''' (IIIII.D1.) magyar, és '''[[Zrínyi Péter|Zrínyi IV. Péter]]''' (IIIII.D2.) horvát költő és hadvezér.

VII. Miklósnak négy gyermeke volt: '''Mária Terézia Borbála''' (IIIII.E1.), '''Mária Katarina''' (IIIII.E2.), '''Izsák''' (IIIII.E3.) és '''Ádám'''(IIIII.E4.), aki [[1662]]. [[december 24.|december 24-én]] született [[Bécs]]ben és a [[szalánkeméni csata|szalánkeméni csatában]] halt meg [[1691]]. [[augusztus 19.|augusztus 19-én]], a törökök ellen harcolva.

IV. Péternek gyermekei: '''[[Zrínyi Ilona]]''' (IIIII.E/1.) és '''[[Zrínyi János|Zrínyi IV. János Antal]]''' (IIIII.E/2.), valamint '''Judit Petronella''' (IIIII.E/3.), aki mint apáca és apátnő élt Zágrábban 1699-ig, továbbá '''Aurora Veronika''' (IIIII.E/4.), akit a bécsi udvar arra kényszeríttet, hogy apácává legyen, [[Cilli|Cillében]] halt meg, de nem tudni mikor.