„III. Ulászló lengyel fejedelem” változatai közötti eltérés

III. Ulászló két esemény miatt kezdett érdeklődni Pomerániával. Az első a nagy-lengyelországi herceg és [[II. Valdemár]] dán király közötti ünnepélyes találkozó volt, mely során kísérletet tettek megoldani a vitatott kérdéseket és meghúzni a befolyási övezetek határát. A másik esemény a meglepetésszerű egyezmény [[I. Henrik lengyel fejedelem|I. Szakállas Henrik]] wrocławi herceggel, melynek értelmében elcserélték [[Kalisz (település)|Kaliszt]]t és [[Lubusz]]t. Ennek következtében könnyebb volt aktív politikát folytatni a [[Balti-tenger]] környékén.

Konrád [[1228]] nyarán támadta meg Kis-Lengyelországot. A hadjárat azonban nem járt sikerrel, mivel a mazóviai herceget meglepte [[II. Henrik lengyel fejedelem|Jámbor Henrik]] és vereséget szenvedett Skałánál. onrád azonban nem mondott le tervéről, és a következő évben új hadműveletekbe kezdett. Ezúttal nagyobb sikerrel járt, különösen, hogy a spytkowicei gyűlésen sikerült alattomosan [[Płock]]ba csábítani Szakállas Henriket, ami annyira megbénította Fehér Leszek öccsének ellenségeit, hogy Konrádnak sikerült elfoglalnia Kis-Lengyelország nagyobb részét. Nem volt érdektelen az sem, hogy a mazóviai herceg pártjára állt a sandomierzi vajda, Pakosław Awdańc és a wiślicei ispán Mściwoj Lis. Röviddel ezután Konrád összemérte erejét Odon fia Ulászlóval és orosz segítségre támaszkodva megkísérelte elfoglalni a Hosszúlábú Ulászló birtokában lévő [[Kalisz (település)|Kaliszt]]t. A nagy-lengyelországi herceg, aki északon Odon fia Ulászlóval folytatott harcokkal volt elfoglalva, nem tudott a városnak segítséget nyújtani, szerencsére az erős falak kitartottak és Mazóviai Konrád kénytelen volt visszavonulni.