„Tatai fazekasság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Külső hivatkozás: clean up, replaced: *[ → * [ AWB |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Komárom –> Komárom (Szlovákia) |
||
7. sor:
Az [[1700-as évek]] közepétől a két földesúri mezőváros, [[Tata]] és [[Tata|Tóváros]] életében jelentős szerepe volt a megalakult [[céh]]eknek. A [[17. század]] végére [[céh]]be tömörültek már a mészárosok, nyergesek és szíjgyártók, [[szűcs]]ök, vargák és a tímárok. A [[18. század]] második feléig huszonöt mesterség kapott céhszabadalmat, közöttük a [[fazekasság|fazekasok]] is.
A [[tata]]i [[fazekasság|fazekasok]] [[1722]]-ben a [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]] város „fekete-míves” és „mázas-míves” fazekasainak [[1718]]-as céhlevelét vették át, és e szabályzat szerint éltek az Ipartestület [[1872]]-ben történt megalakulásáig. A céhláda [[1722]]-ben készült. A céh pecsétnyomójának felirata: ''„[[Tata]] Városi nemes fazekas Céh pecsétje [[1722]].”'' A céh [[1770]]-től vezetett jegyzőkönyveit röviden, rendesen vezették. A jegyzőkönyvek egy része fennmaradt, és a [[tata]]i [[Kuny Domokos Megyei Múzeum (Tata)|Kuny Domokos Múzeum]] helytörténeti adattárában megtalálhatóak.
A céh életének első évtizedeiben elsősorban fekete edényt készítettek, és ezt [[1748]]-ban és [[1772]]-ben is rögzítették szabályzatukban. A fekete edény készítését erősítette meg Robert Townson angol tudós, aki [[1793]]-ban ellátogatott [[Tata|Tatára]]. Naplójában leírta, hogy – ''„igen nagy mennyiségben fekete cserépedényt állítanak elő.”''
58. sor:
A [[tata]]i hetipiacon a fazekas kétszer – szerdán és szombaton – árult edényeket. A két [[világháború]] között a fazekasok a [[Tata|tóvárosi]] hetipiacra is eljártak.
A [[tata]]i fazekas-központnak kiterjedt vásárkörzete volt. Eljutott a [[tata]]i edény [[Komárom-Esztergom megye|Komárom megye]] határain túl a [[Csallóköz]]be, a [[Duna–Tisza köze|Duna–Tisza közére]], [[Budapest]]re és a [[bakony]]i községekbe is. Több falunál érintkeztek a [[csákvár]]i fazekas-központtal, főleg délen [[Fejér megye]] határán és [[Bicske|Bicskénél]]. A [[tata]]i edény elterjedését bizonyítja a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ban, a [[Duna Menti Múzeum]]ban ([[Komárom (Szlovákia)|Komárno]]), valamint a [[balassagyarmat]]i, [[
==Források==
| |||