„Kávéházi cigányzene” változatai közötti eltérés

A '''kávéházi cigányzene''' vagy röviden csak '''cigányzene''', illetve másik közismert nevén '''magyar nóta''' a [[magyarcigányok]] által játszott, elsősorban szórakoztató célzatú magyar [[népies műzene]]. A cigányzene-magyar nóta elnevezések kettőssége szemléletesen jelzi a műfaj kettős kulturális kötődését. A köztudat sokáig hol a magyar, hol a cigány [[népzene|autentikus népzenével]] azonosította – helytelenül. A zenetudomány hamar tisztázta a félreértést, ám ekkor – mint számára érdektelen szórakoztató műfaj – ki is került a zenekutatás fókuszából. A műfaj tudományos feldolgozottsága (mind a komolyzenéhez, mind az autentikus népzenéhez viszonyítva) mai napig alacsony szintű.

 

{{lásd még|magyarcigányok}}

A kávéházi cigányzenét a [[cigány népcsoportok]] közül – egészen a legutóbbi időkig – kizárólag a [[magyarcigányok]] művelték, közülük is elsősorban a városiak. A falusi magyar cigányok jellemző foglalkozása volt a mezőgazdaság mellett a kovácsmesterség és a vályogvetés. Közülük is alakultak falusi bandák, ők azonban a helyi igényekhez alkalmazkodva magyar - esetenként román, szerb, cigány, sváb - autentikus népzenét játszottak, illetve játszanak.

 

A [[romák]] nemsokkal [[magyarország]]i megjelenésük után már a legrangosabb udvarokban muzsikálnak. [[Antonio Bonfini|Bonfini]]től tudjuk, hogy nem csak [[Aragóniai Beatrix magyar királyné|Beatrice királyné]], de még az [[esztergomi érsek]] udvarában is cigány zenészek játszottak.

 

A XVIII-XIX. század fordulóján jelentős változások következnek be a magyar társadalomban és kulturális életben. A népzenében és néptáncban a ''régi stílust'' fokozatosan felváltja az ''új stílus''; a [[polgárosodás]]sal kapcsolatban növekszik a városok szerepe; megjelenik a [[nemzeti romantika]] a kultúra minden területén. A nemzeti érzés alakításában jelentős szerepük volt a cigány muzsikusoknak is, különösen a [[kuruc költészet]] ébren tartásában és átörökítésében.

 

*A cigányzene táplálkozik a [[magyar népzene|magyar népzenéből]]. A régi stílus hatása kisebb mértékű, elsősorban a kurucokhoz kapcsolódó költészet és hangszeres zene tartozik ide.

*A magyar népzene új stílusával lényegesen nagyobb a zenei rokonság, hiszen a két műfaj párhuzamosan, egymással kölcsönhatásban alakul ki.

*A korabeli európai szalonzene ugyancsak hatott a cigányzene divatos műfajainak kialakulására.

*A szalonzenék merev hangzásával szemben a cigányzene-magyar nóta erősen improvizatív előadásmódja az autentikus roma instrumentális és vokális zene öröksége.

*'''Nóta''' vagy ''hallgató, asztali nóta, kesergő''. Lassú dallamú, [[parlando]] előadású dalok, a népzene keserveseivel rokon műfaj. Azonban a nagyobb szótagszám, és a jellegzetes előadásmód élesen megkülönbözteti azoktól.

**[http://www.youtube.com/watch?v=mdoSDklx6U4&feature=related "Eltörött a hegedűm" Dankó Pista híres nótája, 3 perc]

*'''Egyéb műfajok'''. A felsoroltakon kívül a zenekarok mint zeneszolgáltatók minden igényt igyekeztek kielégíteni. Így a repertoárba hamarosan beépültek romantikus zeneszerzők – [[Vittorio Monti]], [[Liszt Ferenc]], [[Johannes Brahms]] és mások – művei, akkori divatos ''indulók'', ''keringők'', ''polkák'' és más polgári táncok. Ugyancsak megjelentek a repertoárban a népszerű [[operett]]dalok, későbbiekben a divatos filmzenék.

 

*A cigányzenekar alapja a vonós kamarazenekar, melyet egy vagy több [[hegedű]], egy vagy több [[brácsa]], [[cselló]] és [[nagybőgő]] alkot. Kisebb létszám esetén is legalább három vonósból és egy [[Cimbalom|cimbalmosból]] áll a zenekar. A vonós hangszerek családja az [[Olaszország történelme|itália]]i [[reneszánsz]] zenekultúra öröksége.

*A zenekarban kiemelkedő szerepe a [[prímás]]nak van. Ő a szólóhegedűs, aki játékával egyben irányítja a zenekart. Emellett egyfajta együttesvezetői-menedzseri feladatkört is ellát.

*A [[cimbalom]] elengedhetetlen része a zenekarnak. A hangszer [[Perzsa Birodalom|Perzsiából]] származik, elterjedésében jelentős szerepe volt a cigányságnak. Népi hangszerként ma is ott használatos, amerre a cigányság egykori vándorlási útvonala vezetett, illetve ahol a cigányság nagy létszámban jelen van (Törökország, Bulgária, Románia, Magyarország).

 

A műfaj igazi fénykora a [[18. század|XIX. század]] közepétől a [[20. század|XX. század]] közepéig tart.

 

A magyar nóta olyan műfaj, amelynek összefoglalását és rendszerezését napjainkban még nem igen találjuk meg egy helyen. Talán ezért is terjedt el az a szemlélet, hogy a magyar nótát nem tekintették olyan értéke műfajnak, pedig ha a kritikusok megélték volna az utána következő műfajokat, valószínűleg másként nyilatkoztak volna. Sokan giccsnek és komolytalannak tartották, mivel egyszerű dallama és szövege van. Igen, el kell ismernünk, hogy ebben a nézetben van igazságalap, ugyanis nem minden magyar nóta különlegesen szép dallamú, vagy tartalmas szövegű. Azt azonban nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy épp ez az egyszerűség biztosította, és napjainkban is biztosítja, hogy széles közönséggel tudja megszerettetni magát. A szöveg sok esetben fontosabb a dallamnál is, mivel a nótáskedvű, dalosajkú emberek szívéhez kell, hogy szóljon, mert csak így van nagy esély arra, hogy sokan elővegyék akár a hétköznapokban is, hogy dalolásukkal jobb kedvre derítsék magukat és környezetüket. Mind a mai napig, a 21. századi emberek között is van egy olyan jelentős réteg, aki szívesen hallgatja és énekeli. A magyar nóták közül ma már sokszor csak a legismertebbek ismétlődnek körbe-körbe, mert az emberek a nagy részüket nem is ismerik. Továbbá az sem elhanyagolható, hogy vannak olyan magyar nóták, amelyek igenis különlegesen szép és igényes dallamúak, értékes szöveggel.[http://www.magyarnota.com/blog/A_magyar_nota.html]

 

*Magyarországon a cigányzene jelenleg leginkább már csak mint idegenforgalmi látványosság jelenik meg a vendéglátásban. Kivételt képeznek a [[Rajkó Művészegyüttes]] turisztikai szempontból értékes, évente 70-80 alkalommal, színházi körülmények között adott zenés-táncos bemutatói a Duna Palotában, és a Hagyományok Házában.

*Sok cigányzenész külföldön próbál érvényesülni, országok közt ingázik vagy végleg kitelepül.

*Az utóbbi időkben a nemzeti öntudasodással együtt a magyarnóta műfaja is újra felemelkedőben van. Kitűnő példa erre a [http://www.magyarnota.com '''www.magyarnota.com'''] weboldal.

 

*A cigányzene-magyar nóta hagyományosan a szórakoztatást szolgálja. Szövegei ennek megfelelően elsősorban tréfásak, vidámak, vagy éppen szomorkás-nosztalgikusak. Gyakori témák a boldog vagy be nem teljesedett szerelem, az élet apró örömei, a bor, a tánc, a mulatozás; nosztalgia a fiatalság, szülőfalu, régi szokások után, az idő könyörtelen elmúlásának tudomásul vétele.

*Ezek mellett azonban különösen kiélezett történelmi korokban – fontos társadalmi mondanivaló a nemzeti érzés ápolása, esetenként konkrét mozgósítás egy hazafias ügy mellett.

*A cigányzene a szórakoztató jellegéből kifolyólag a kávéházakban és vendéglőkben, illetve egyéb szórakoztató helyeken találtak otthonra. Itt gyakori jelenség, hogy a zenekar egy asztaltársaságot szórakoztat, az ő pillanatnyi igényeik szerint játszva a repertoárt.

*A szórakoztatás másik formája a színpadi nótaestek formája. Itt nincs ilyen közvetlen kapcsolat a közönség és előadó között, a műsor egy előre eldöntött koncepció szerint zajlik. Ezeknek modern változatai a [[rádió]]s és [[televízió]]s nótaműsorok

*Harmadik fő formája a szórakoztatásnak a [[bál]]i vagy [[lakodalom|lakodalmi]] muzsikálás, ahol a tánc alá való zenélés kap fő hangsúlyt. A felépítésnek itt is van előzetes koncepciója, azonban létezik egy közvetlen kapcsolat is a szórakozó közönséggel.

*Speciális alkalmak voltak régen a ''verbuválások'' azaz a ''toborzások'', innen származik a ''verbunkos'' elnevezés is. Ilyenkor a sorozó bizottság némi borral és cigányzenekarral járva a falvakat, jó kedvre derítve a legényeket igyekeztek őket katonai szolgálatra csábítani. Az önkéntesek toborzása a kötelező sorkatonai szolgálta bevezetésével szűnt meg.

Mint ahogy azt a ''cigányzene'' és ''magyar nóta'' elnevezések szemléletesen mutatják, a műfaj egyaránt kötődik a magyar és a roma kultúrához. Magyar igények szerint, de a cigányok játékstílusa és zenei megközelítése alapján alakul ki. Szemben a [[flamenco]]val – ahol bizonyos rivalizálás tapasztalható a romák és spanyolok között – a cigányzene esetében egyfajta munkamegosztás alakult ki. A zenészek és a zeneszerzők cigányok, míg a szövegírók és énekes előadók magyarok.

 

* [http://www.magyarnota.com/blog/A_magyar_nota.html www.magyarnota.com]

*Fraser, sir Angus : A cigányok (Budapest, 1996.)

*Sárosi Bálint: Cigányzene (Budapest 1971.)

 

* [http://www.magyarnota.com/letoltes.html Ingyenesen letölthető magyarnóták ]

* [http://www.fn.hu/kultura/20091110/feltamadt_ciganyzene/ Feltámadt a cigányzene ]