„Gimnázium” változatai közötti eltérés

A [[16. század]] második felében a gimnázium szót felkapták [[Németország]]ban oly [[iskola]] elnevezésére, mely a [[görögök]] és [[rómaiak]] irodalmával való foglalkozás alapján a növendékeknek magasabb műveltséget törekedett adni. A gimnázium mellett még a ''liceum'' és a ''pedagogium'' név is járta, jóllehet az e neveken nevezett tanintézetek szervezete a gimnázium szervezetétől kissé eltért. Azóta [[Európa]] több [[állam]]ban és nálunk [[Magyarország]]on is gimnázium a neve az olyan iskoláknak, amelynek feladata [[növendék]]eit főleg az ó-klasszikai [[nyelv]]ek és irodalmak segítségével általános műveltség birtokába juttatni s őket az egyetemi tanulmányokra előkészíteni. Az ilyen tanintézet Angliában ''public school'', vagy ''grammar school'', [[Franciaország]]ban ''lycée'', [[Belgium]]ban ''Athénée'' nevet visel. A [[16. század]]beli gimnázium a [[középkor]]i [[kolostor]]i és latin iskola örököse volt. A kolostori iskolák, amelyeken főleg papokat neveltek és képeztek, akárcsak a városok által alapított latin iskolák is az [[egyház]] vezetése alatt álltak, ezekben kevés kivétellel papok tanítottak mindenütt latin nyelven. Ezeknek az iskoláknak a tantárgyait ''[[hét szabad művészet]]''nek nevezték, amelyeket két csoportra osztottak, a [[hét szabad művészet|triviumra]] ([[grammatika]], [[dialektika]] és [[retorika]]) és a [[quadrivium]]ra ([[aritmetika]], [[geometria]], [[zene]] és [[Csillagászat|asztronomia]]). Bennük a [[skolasztika]] uralkodott formális [[szó]]magyarázataival mindaddig, amíg a [[reneszánsz]] újra fel nem fedezte az [[ókor]]i [[klasszikusok]] [[mű]]veit, és a [[humanisták]] és [[reformátorok]] új [[gondolkodás|szellemet]] nem vittek bele.