„Argosz (település)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(Új oldal, tartalma: „'''Argosz''' (újgörögül:Árgosz) város a Peloponnészosz-félsziget északkeleti részén Görögországban Argolísz megyében. A korai bronzkor óta lak…”)
 
'''Argosz''' (újgörögül:Árgosz) város a [[Peloponnészosz]]-félsziget északkeleti részén [[Görögország]]ban Argolísz megyében.
 
== Történelme ==
A korai bronzkor óta lakott település [[i. e. 1300]]–[[i. e. 1200|1200]] körül jelentős görög város volt, Pheidón király uralma alatt ([[i. e. 7. század]]) a félsziget vezető városállamává vált, egészen [[Spárta]] megerősödéséig. [[I. e. 699]]-ben Hüsziánál az argoszi sereg legyőzte a spártaiakat, de [[i. e. 550]]-ben és [[i. e. 494]]-ben már Spárta győzött. Argosz a [[i. e. 461]]-es és [[i. e. 420]]-as háborúban [[Athén]] szövetségese volt Spárta ellenében. [[i. e. 392]]-ben Argosz föderációra lépett [[Korinthosz|Korinthosszal]].
[[Théba]] hanyatlása után Spárta ismét az argosziak ellen fordult, ekkor [[II. Fülöp makedón király]] segítségével szerezték vissza nyugati tartományukat, Künuriát.
 
[[i. e. 229]]-ben Argosz belépett az akháj szövetségbe és annak központja lett. Két rövid időszakra (i. e. 225 és i. e. 196-ban) Spárta megszállta, de ezután i. sz. 267-ig független maradt. Ekkor rövid időre a [[gótok]] szállták meg, de a Bizánci Birodalom]] alatt ismét virágzott a város. Jelentősége a frank Akhíai fejedelemség idején csökkent, mert az új székhely [[Nauolia]] lett.
 
Az [[Oszmán Birodalom]] [[1397]]-ben és [[1500]]-ban elfoglalta és a második megszállásnál kiirtotta a lakosságot, és albánokat telepített be. A görög szabadságharc idején a szabad országgyűlés Argoszban ült össze.
 
Ma a város a környező síkság zöldség és gyümölcstermesztésének központja, lakossága körülbelül 25 000 fő.