„Fénytörés” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.199.153.190 (vita) szerkesztéséről RedBot szerkesztésére |
|||
1. sor:
[[Fájl:Fénytörés.jpg|jobbra|bélyegkép|320px|Fénytörés és fényvisszaverődés levegő-plexi határán]]
A '''fénytörés''' (refrakció) egy [[optika]]i jelenség. Ha a [[fény]] két eltérő optikai sűrűségű közeg határára érkezik, akkor egy része visszaverődik, másik része pedig belép az új közegbe. Az új közegben haladó fénysugár általában megtörik. A jobb oldali képen megfigyelhető a levegőből a plexi felületére érkező fénysugár [[fényvisszaverődés|visszaverődése]] és törése is.
== A fénytörés törvényei ==
[[Fájl:Snells law2-hu.svg|jobbra|bélyegkép|200px|A [[Snellius–Descartes-törvény]]hez]]
Állítsunk merőlegest a két közeg határára abban a pontban, ahova a fénysugár érkezik! Ez az egyenes a ''beesési merőleges''. A felületre érkező fénysugár és a beesési merőleges által bezárt szög a ''beesési szög'' (α), a megtört fénysugár és a beesési merőleges közti szög a ''törési szög'' (β).
A '''fénytörés törvényei''' a következők:
# A beeső fénysugár, a beesési merőleges és a megtört fénysugár ''egy síkban'' van.
# A merőlegesen beeső fénysugár nem törik meg.
# A beesési szög szinuszának és a törési szög szinuszának hányadosa a két közegre jellemző állandó. ([[Snellius–Descartes-törvény]], [[1621]] és [[1629]])<ref>Dr. Budó Ágoston - Dr Mátrai Tibor: Kísérleti fizika III. (ISBN 963-17-4571-6), Tankönyvkiadó, Bp., 1980.</ref> A Snellius–Descartes-törvény képlettel felírva:
::<math>{\frac {\sin \alpha}{\sin \beta} = \mbox{állandó}}\,\!</math>
A fénytörésre vonatkozó '''egyéb tudnivalók''':
# A beeső és a megtört fénysugár a beesési merőleges ''különböző oldalain'' halad.
# A fénysugár útja ''megfordítható'', vagyis (az ábra jelöléseit használva) a második közegből β szöggel a határfelületre érkező fény az első közegben α szöggel halad tovább.
# Ha a fény ''optikailag ritkább'' anyagból sűrűbb anyagba lép, akkor a ''beesési merőlegeshez törik'' (β < α).
# Ha a fény ''optikailag sűrűbb'' anyagból ritkább anyagba lép, akkor a ''beesési merőlegestől törik'' (β > α).
# Ugyanolyan körülmények között az ''eltérő színű'' (=''hullámhosszúságú'') fénysugarak kisssé ''különböző szögben'' törnek meg. Ezt a jelenséget színszóródásnak ([[diszperzió]]nak) nevezzük.
== A törésmutató ==
| |||