„Tomcsa Sándor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Brassói Lapok –> Brassói Lapok (napilap) |
|||
38. sor:
A december 18-i szám már egy újabb művészi tevékenységre hívta fel a figyelmet: Amíg a szerző eljut odáig című egyfelvonásos színművét adták elő Az előadás megismétlődött [[1937]]. január 16-án, amelyen Ferenczy Böske dalokat énekelt. Ekkor kezdődött az a beteljesületlen szerelem, amely a síron túl is tartott, egészen Ferenczy Erzsébet haláláig,1988-ig. Hiába hírneves karikaturista az akkor harmincéves Tomcsa Sándor, nem elég vagyonos ahhoz, hogy feleségül vehesse a nála nyolc évvel fiatalabb hajadont.
[[1929]]. június 23-ra hirdetett újabb karikatúra-kiállítást a helyi lap, erről a 110 képet bemutató kiállításról maga Tomcsa számol be. [[Kacsó Sándor]] visszaemlékezése szerint ez a kiállítás avatta Tomcsát a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]] munkatársává.
[[1940]]-ig munkatársa maradt a a lapnak, egészen megszűnéséig, de nem költözött Brassóba. Ekkor vált mindennapivá a preferánsz-parti Tomcsa életében. Ezután ritkultak a karikatúrák, a kiállításos rajzestek, de születtek az egyfelvonásosak és azok a kabaré-számok, amelyeket a műkedvelők játszottak a kultúrházban, és a cikkek, tárcák, novellák a mindent elnyelő napilap számára. És titokban rengeteget olvasott.
[[1934]]-ben regénnyel lepte meg olvasóit, címe ''Szvoboda Augusztin rémtette''. A regény a családi meleg utáni vágyát fejezi ki, ám a felelősségvállalás számvetésekor a gazdasági helyzet játssza a szerepet. A szereplő, Kassay elmélkedéséből azt olvassuk ki, hogy Tomcsa életéből kiestek a kamaszkori évek: a háború borzalmai elsöpörték. A regény a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]] és a [[Népújság]] 12. Mellékletében jelent meg az ''Ajándék regénytár'' sorozatban. De csak ezt a kiadást érte meg, mert az [[Erdélyi Helikon]] hasábjain megjelent [[Kovács György]]-recenzió elmarasztalta.
Csak [[1938]]-ban, a kolozsvári Thália Színház drámapályázatán díjazott háromfelvonásos ''Műtét'' című színműve irányítja Tomcsára a figyelmet. A darab ősbemutatója [[1939]]. április 28-án volt Kolozsváron. A színmű főszereplője, dr. Ember László álomvilágban találja meg elveszett életét, de ebben benne bujkál a magyar árvaság, a Trianon okozta seb, a tehetetlenséggel párosult kiútkeresés is. A temesvári színtársulat és a marosvásárhelyi is más-más címen tűzte repertoárjára: az előbbi ''Ahonnan elindultam'', az utóbbi pedig ''Nagy dolgok kicsiben'' címen. A lapok átütő sikerről értesítik az olvasókat.
Székelyudvarhelyen tovább folytak a Tomcsa-estek, vidám estek vagy konferáló-estek, amelyek városa irodalmi életének külön színfoltjai, az író maga adta elő műveit, sőt rögtönzött karikatúrákkal illusztrálta is. Lírikus hangvételű novellái is születnek, hogy felhívja a figyelmet a háború borzalmaira.
Az [[1940]]-es bécsi döntés után megszűnt a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]], Tomcsa munkanélkülivé vált. Benyújtotta kérelmét a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium illetékeseihez, korábbi pénzügyi tevékenységére hivatkozva. Megkapta az állást, 1943-ban I. osztályú adótiszt lett.
[[1944]]-ben a haza újra a frontra szólítja, ezúttal az [[Úz]] völgyébe. Itt vészelte át a második világháború borzalmait.
A háború után Tomcsa elvesztette bérlakását, munkanélkülivé vált, csak alkalmi közlések honoráriumából élt. Születtek az egyfelvonásosak, jelenetek a Tomcsa-estekre.
| |||