„M.C.202 Folgore” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: pt:Macchi C.202 |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Felhajtóerő –> Felhajtóerő (aerodinamika) |
||
40. sor:
Castoldinak komoly előtanulmányokat jelentett a Macchi [[Schneider kupa|Schneider kupára]] készített verseny-hidroplánjainak tervezése, utolsó munkája, a [[Macchi M.C.72|MC.72]] ugyan nem nyerte el a kupát, de a sebességi világrekordot ért el.
A szárny és a törzs szerkezete hagyományos fémszerkezet volt, szokásos függőleges és vízszintes vezérsíkot kapott, a szárny két főtartóval és 23 bordával készült. A csűrő, a magassági és oldalkormány felületek fémépítésűek, de vászonborításúak voltak. A csűrőkön kívül az egész kilépőél mentén végigfutott a fémszerkezetű osztott ívelőlap.<ref name="Gentilli and Gorena 1980, p.5."/> A futómű hagyományos elrendezésű, a két távolra elhelyezett főfutót hidraulikával lehetett a szárnyba behúzni, a farokkerék viszont nem volt behúzható. A C.200-hoz hasonlóan Castoldi a motor forgató [[nyomaték]]ának ellensúlyozására a bal szárnyat 21 cm-rel szélesebbre tervezte. Mivel a szélesebb szárnyon nagyobb [[Felhajtóerő (aerodinamika)|felhajtóerő]] ébredt, az ebből adódó nyomaték ellensúlyozta a légcsavar hatását.
A repülőgép üres tömege (körülbelül 2350 kg) a gyártás előrehaladtával folyamatosan nőtt, bár a gép könnyebb volt mint sok egykori vadászgép. A gép fegyverzete gyengébb volt a korabeli gépekhez képest, mindössze két Breda gyártmányú 12,7 mm kaliberű géppuskával szerelték fel, mely a légcsavarkörön át tüzelt szinkronizáló szerkezet közbeiktatásával.<ref>Massimello, Giorgio. ''La caccia italiana 1940-43'', p. 11.</ref> A pilótafülkébe "San Giorgio" típusú tükrös célzóberendezés volt szerelve.
| |||