„Vízöntő csillagkép” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
linkjav
→‎Története, mitológia: Biztonsági mentés (infók beszerzése miatt).
31. sor:
A mítosz szerint '''[[Ganümédész]]ből''' lett a Vízöntő képe.
 
Ganümédész a [[Trója]] nevét adó ''[[Trósz'']] [[király]] gyermeke a [[görög mitológia|görög mitológiában]].
 
Egyszer Ganümédész az Ida hegyen legeltette nyáját, amikor [[Zeusz]] megpillantotta a szépséges ifjút, és egyből beleszeretett. Sas képében leszállt hozzá, és felvitte magával az [[Olümposz]]ra. A fiú az istenek pohárnoka lett, és így megkapta a főistentől a halhatatlanságot is.
37. sor:
Trósz király csak évekkel később tudta meg, hogy fia hova tűnt, és olyan keserves siránkozásba kezdett, hogy Zeusz fiáért kárpótlásul leküldte [[Hermész]]t, hogy adja Trósznak a világ legjobb és leggyorsabb lovait, amelyek olyan gyorsak voltak, hogy át tudtak futni a vízen. Hermész egy aranytőkét is ajándékozott a trójai királynak. A lovakat [[Héraklész]] nyerte el Trósz királytól, amikor megszabadította a várost a [[Poszeidón]] által küldött tengeri szörnytől. Így Ganümédész az Olümposzon maradt Zeusszal, akinek szeretője maradt. Ezt hamarosan sértésnek vette [[Héra]], így a főisten, hogy megóvja szerelmét felesége haragjától a [[csillag]]ok közé emelte.
 
Egy másik görög mitológiai történet szerint<ref>Joachim Herrmann: Csillagok, Magyar Könyvklub, Budapest 1997, Természetkalauz sorozat, ISBN 963-548-427-5</ref> a Vízöntő Deukalionnal[[Deukalión és Pürrha|Deukalión]]nal, [[Prométheusz]] és Klümené fiával azonos. Ő egy kilencnapos vízözön idején hajózott az óceánon és végül a Parnasszoszon[[Parnasszosz]]on kötött ki. Ott lett az új emberi nemzedék ősatyja. A [[Nap]] akkor haladt keresztül ezen a csillagképen, amikor a [[Földközi-tenger]] keleti részén és [[Közel-Kelet]]en az esős évszak volt az uralkodó.
 
[[Babilón]]iában, a [[i. e. 2. évezred|Kr. e. 2. évezredbenévezred]]ben túlcsorduló edénynek látták a kancsót, magát a Vízöntőt pedig a (januárnak[[január]]-februárnak[[február]]nak megfelelő) 11. hónapjukkal hozták összefüggésbe, amelyet "égszakadásnak"„égszakadás”nak neveztek.
 
Az egyiptomiak[[egyiptom]]iak [[Ápisz]] [[Nílus]]-isten<ref>Geoffrey Cornelius: Csillagképek kézikönyve, Saxum Kiadó Kft., 2010, ISBN 978-963-248-100-5</ref><!--ez most Ápisz bikaisten vagy Hápi Nílus-isten? Sajnos a forrás ezt nem említi--> alakját vetítették a csillagképbe, aki az élet vízét osztotta szét a Földön[[Föld]]ön és az égen; a kancsó ezenkívül a jó szerencse forrását is szimbolizálta. Ez az összefüggés megfelel a kancsó és a Vízöntő feje körüli csillagokhoz fűződő szerencseképzeteknek.
 
== Láthatósága, megkeresése ==