„Vistai András János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
29. sor:
|megjegyzés =
}}
'''Vistai András János''' (eredeti nevén ''András János'', gyakran ''V. András János''; [[Magyarvista]], [[1926]]. [[április 5.]] – [[Bukarest]], [[2006]]. [[február 25.]]) romániai magyar szerkesztő, szakíró, műfordító, néprajzkutató, helytörténész; a [[Kalotaszeg]] történetének egyik legjelentősebb kutatója. A 20. század második felében számos román nyelvű munkát fordított magyar nyelvre. 1969 és 1974 között a ''[[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]]'' című bukaresti folyóirat főszerkesztője volt, ezzel jelentős részt vállalt az újság fejlődésében.
{{idézet 3|Elmondhatom, hogy a [[Kriterion Könyvkiadó|Kriterionnak]] méltán hírnevet szerzett történelmi és néprajzi kiadványok sokat nyertek az ő szerkesztői közreműködésével. Gondolom, sok szerzőnket megbánthatta nem ritkán nyersen, szókimondóan közölt észrevételeivel, de talán még többen voltak, akik megértették, hogy számára csakis a kézirat érdeke létezett, kényesen vigyázott az adatok hitelességére, a gondolatmenet épségére, kevésbé a szerzők hiúságára. Azt mondhatnám, hogy született szerkesztő volt, csakhogy a szerkesztő nem születik, hosszú évek tapasztalatával lesz azzá, hogy aztán életműve a mások életművébe rejtve épüljön, alakuljon erős függésben a körülményektől, a lehetőségektől. Írni ugyanis lehet az íróasztalfióknak, szerkeszteni nem.|[[H. Szabó Gyula]] Vistai András János szerkesztői munkásságáról|70%|center}}
43. sor:
A felsoroltakon kívül több irodalmi antológia és román műfordítás-gyűjtemény összeállításában működött közre, melyek a magyarországi [[Európa Könyvkiadó]]nál jelentek meg. Ezek közül a legfontosabbak: [[Jékely Zoltán]]nal közösen ''A pásztorleány'' cím alatt [[George Coșbuc]] válogatott versei (Budapest, 1958); [[Nicolae Cocea]] írásainak ''A hosszú élet bora'' címet viselő gyűjteménye (Budapest, 1962); [[Domokos János]]sal közösen román népdalok és népballadák ''Kihajtott a bükk levele''<ref group="m" name="kizöldült">Az ''Új magyar irodalmi lexikon'', a ''Romániai magyar irodalmi lexikon'', illetve a ''Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig?'' című lexikonok tévesen ''Kizöldült a bükk levele'' címmel jelölik a művet.</ref>
címmel (Budapest, 1962); valamint a ''Romániai elbeszélők'' című kötet [[Belia György|Belia Györggyel]] közösen (Budapest, 1965). Az ő fordításában az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg [[Zaharia Stancu]] ''Bolond erdő'' című regénye (Budapest, 1968). Műfordításait közli a ''Körutazás'' címmel megjelent 1977-es antológia. Az 1990-es évek végén, fordítói pályájának alkonyán jelent meg tolmácsolásában [[Lucian Boia]] román történész ''Istorie și mit în conștiința românească''<ref group="m">Bukarest: Humanitas; 1997, 2000, 2002</ref> című 1997-ben megjelent munkája. A magyarra fordított kötet 1999-ben jelent meg ''Történelem és mítosz a román köztudatban'' címmel.
{{szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEDFF2|szélesség=200px|„Több mint ötven évig volt bukaresti lakos, s mégis lélekben mindig Vistán volt, az otthoni dolgok foglalkoztatták.” – [[H. Szabó Gyula]]}}
52. sor:
{{oszlop-2}}
* ''Román népballadák és népdalok'' (szerkesztő, [[Domokos János]]sal). Bukarest, 1961 [= ''Kihajtott a bükk levele'', Budapest, 1961].<ref group="m" name="kizöldült" />
* ''A román irodalom kis tükre'', 2–4. kötet, antológia (szerkesztő, [[Mihai Gafiţa|Mihai Gafiţával]]). Bukarest, 1962–1964.
* ''Romániai elbeszélők'' ([[Belia György|Belia Györggel]]). 1965.
{{oszlop-2}}▼
* [[Mihail Sadoveanu]]: ''Válogatott művek'', 1–3. kötet, válogatás (szerkesztő, [[Domokos János]]sal). Bukarest, 1966
▲{{oszlop-2}}
* [[Jókai Mór]]: ''Kelet királynéja'', válogatott jegyzetek. Bukarest, 1990
* [[Mikszáth Kálmán]]: ''Vidéki alakok'', 1–2. kötet, válogatott jegyzetek. Kolozsvár, 1991, 1992
* ''Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza'', 4. kötet (szerkesztő, [[Györffy György|Györffy Györggyel]]). Budapest, 1998.
* ''Tekintő. Erdélyi helynévkönyv'', 1–3. kötet (adattári tallózásból összehozva). [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.]
{{oszlop-vége}}
| |||