„Zond–3” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Lajos52 (vitalap | szerkesztései)
Lajos52 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
==Küldetés==
A [[Szovjetunió|szovjet]] [[Zond-program]] harmadik [[űrszonda|űrszondája]] (eredeti jelölés:3MV-4 №3) [[1965]]. [[július 18.|július 18]]-án indult [[Bajkonur]]ból. Két nap múlva megközelítette a [[Hold]]at és [[Nap (égitest)|Nap]] körüli pályára állt. 25 fényképeket készített a Hold túlsó oldaláról 68 perc alatt. A fényképeket hagyományos fényképészeti filmre készítették, amit előhívás után televíziós rendszer segítségével küldték a Földre. Az adatokat a földtől 2,200,000 km és 31,500,000 km távolság között sugározta vissza a szonda, illetve a Mars pályájától is érkezett vissza némi adat. A Marssal való találkozás nem jöhetett létre, mivel az indítás időpontja a "Mars ablakon" túl volt. A szondát néhány pályamódosítás után kikapcsolták.
A [[Szovjetunió|szovjet]] [[Zond-program]] harmadik [[űrszonda|űrszondája]] (eredeti jelölés:3MV-4 №3) [[1965]]. [[július 18.|július 18]]-án indult [[Bajkonur]]ból. Két nap múlva megközelítette a [[Hold]]at és [[Nap (égitest)|Nap]] körüli pályára állt. A Marssal való találkozás nem jöhetett létre, mivel az indítás időpontja a "Mars ablakon" túl volt. [[Szeptember 15.|Szeptember 15-én]] a Földtől {{szám|12.5}} millió kilométer távolságban bekapcsolták a plazmahajtóműveket, a következő napon kísérleti pályakorrekciót végeztek. A szondát néhány pályamódosítás után [[1966]]. [[március]]ában kikapcsolták.
 
==Jellemzői==
A Zond–2 vel való hasonlóság alapján feltételezhető, hogy szintén a Marshoz való repülésre tervezték, azonban mivel az indítási ablakot lekésték a Holdhoz indították.
Feladata a bolygók felé indítandó űrszondák berendezéseinek próbája hosszú idejű űrrepülés alatt, valamint tudományos mérések végrehajtása. Tudományos programja a Hold körüli és a bolygóközi mágneses tér, a kozmikus sugárzás, a bolygóközi plazma, a hosszúhullámú rádiósugárzás, a mikró-meteorit-eloszlás vizsgálata, a Hold túlsó oldalának fényképezése. {{szám|11600}} kilométer távolságból {{szám|68}} perc alatt 25 fényképeket készített a Hold túlsó oldaláról. Ezek a felvételek rögzítették először a Hold tőlünk elfordult oldalának azokat a részleteit, amelyek a [[Luna–3]] felvételein nem voltak láthatók. A fényképeket hagyományos fényképészeti filmre készítették, amit előhívás után televíziós rendszer segítségével küldték a Földre. Az adatokat a földtől 2,200,000 km és 31,500,000 km távolság között sugározta vissza a szonda, illetve a Mars pályájától is érkezett vissza némi adat.
 
== MűszerekTechnikai adatok ==
Tömege {{szám|960}} kilogramm, hossza {{szám|3.3}} méter, szállító egységének átmérője {{szám|1.1}} méter, napelemszárnyak fesztávolsága {{szám|4}} méter. Az orbitális (szállító) és a speciális (műszerrekesz) egységből állt.
 
==Műszerei==
* háromkomponensű magnetométer,
* félvezetős és gáztöltésű kozmikus sugárzás-detektor
* kamera 106 mm-es objektívvel
* ultraibolya- és infravörös [[spektrométer]]
* [[rádióteleszkóp]]
* kis energiájú [[mikrometeorit detektor]].
* {{szám|0.15}}, {{szám|1.5}} és {szám|15}} kilométeres hullámhosszú rádiósugárzási tartományban működő rádióvevő
 
 
----
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Zond–3