„Prado” változatai közötti eltérés

 

A Prado-gyűjtemény szerencséje nyilván az lehetett, hogy a spanyol uralkodók - még maga [[II. Fülöp spanyol király|II. Fülöp]] is, sőt már [[V. Károly német-római császár|I. Károly]] - hagyományosan művészetpártolók voltak, s különösen [[IV. Fülöp spanyol király|IV. Fülöp]]. Gyűjtőszenvedélyük szinte példátlan volt a [[XVI. század]]ban, s jórészt szerencse kísérte gyűjteményüket. Míg a csaták és gyarmatok elvesztek – a Prado kincsei megmaradtak. Részben azért is, mert a polgárháború ([[1936]]-[[1939]]) előtt – egy gyűjteményes kiállítás jóvoltából – a legjobb vásznakat [[Svájc]]ba vitték, s a nehéz évek alatt ott biztonságban maradtak. A Prado birtokában több mint 5000 festmény van, ebből 2300 van kiállítva, három szinten, 120 teremben. A képeket tekintélyes szoborgyűjtemény egészíti ki. A műremekek zavarba ejtő sokasága a részletesebb leírást lehetetlenné teszi; emellett az évek óta tartó építési munkálatok miatt bizonyos termeket időnként lezárnak, a képeket pedig áthelyezik. Magában a Prádóban sem kapni olyan kalauzt, amely az egyes alkotások helyét megjelölné; csak a teljes állományról kapható katalógus, s kapható egy „Kulcs a Pradóhoz” amely a legfontosabb műalkotásokat festőiskolák szerint osztályozva és sorszámozva adja meg.

 

=== Korai németalföldi festők ===

=== Goya ===

[[Francisco José de Goya y Lucientes|Francisco de Goya]] munkássága területileg is különleges helyet foglal el. Mindkét emeleten a jobb épületszárnyban találhatók a művei. A madridi szőnyegmanufaktúra számára készített sok korai, olajjal festett gobelinkarton mellett látható itt a ''IV. Károly családja'', a ''Meztelen Maya'', a ''Ruhás Maya'', ''A kolosszus (A rémület''), ''1808. május harmadika Madridban: Kivégzések a Príncipe Pío-hegyen''.

== Források ==