„Szaponinok” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „Szaponinok A szaponinok olyan glikozidok, melyek aglikonját szapogeninnek nevezzük. A szapogenin lehet triterpénvázas, 30 szénatomos, ez rendszerint 5 kondenzál…” Címke: formázatlan |
wikisítés |
||
1. sor:
A '''szaponinok''' olyan [[glikozidok]], melyek [[aglikon]]ját szapogeninnek nevezik. A szapogenin lehet triterpénvázas, 30 szénatomos, ez rendszerint 5 kondenzált gyűrűs vegyület
== Tulajdonságai ==
A szaponinok vízzel rázva habzanak, felületaktív anyagok, csökkentik a víz felületi feszültségét. A legtöbb szaponin hemolizál: hatásukra a vörösvértestek festékanyaga a plazmába áramlik. A habzóképesség és a hemolitikus hatás nem függnek össze; vannak habzó és alig hemolizáló szaponinok és fordítva. Többségük ingerli a nyálkahártyákat, tüsszentést váltanak ki, poruk köhögési rohamot okozhat. Köptető hatásuk miatt használják a [[fátyolvirág]] (Gypsophila paniculatd) és az [[orvosi kankalin]] ''(Primula officinalis)'' gyökereit, a [[szappanfű]] ''(Saponaria officinalis)'' földfeletti részeit. Vizelethajtó hatásúak a [[tövises iglic]] ''(Ononis spinosa)'' szaponinjai.▼
Egyes sajátos szerkezetű szaponinoknak (példa az [[édesgyökér]]
▲A szapogenin lehet triterpénvázas, 30 szénatomos, ez rendszerint 5 kondenzált gyűrűs vegyület; és szterinvázas, 27 szénatomos, oxigént és/vagy nitrogént tartalmazó szerkezetű.
A szaponinok fokozzák más hatóanyagok oldékonyságát vízben, szeszben, de a felszívódásukat is. Ezért a szaponintartalmú gyógyszerektől a szervezetbe a táplálékkal kerülő [[mészionok]] nagyobb arányban jutnak a véráramba, és erősítik (olykor nem kívánt mértékben) a szájon át adagolt készítmények (pl. Digitális) hatását.▼
▲A szaponinok vízzel rázva habzanak, felületaktív anyagok, csökkentik a víz felületi feszültségét. A legtöbb szaponin hemolizál: hatásukra a vörösvértestek festékanyaga a plazmába áramlik. A habzóképesség és a hemolitikus hatás nem függnek össze; vannak habzó és alig hemolizáló szaponinok és fordítva. Többségük ingerli a nyálkahártyákat, tüsszentést váltanak ki, poruk köhögési rohamot okozhat. Köptető hatásuk miatt használják a fátyolvirág (Gypsophila paniculatd) és az orvosi kankalin (Primula officinalis) gyökereit, a szappanfű (Saponaria officinalis) földfeletti részeit. Vizelethajtó hatásúak a tövises iglic (Ononis spinosa) szaponinjai.
▲Egyes sajátos szerkezetű szaponinoknak (példa az édesgyökér - Glycyrrhiza glabra - gyökere, a bokrétafa - Aesculus hippocastanum - magvai, a körömvirág - Calendula officinalis - virágai) gyulladáscsökkentő hatásuk van. Hatásosabb az előbbieknél a csodagyökérnek vagy embergyökérnek is nevezett ginszeng (Panax ginseng). Szaponinok mellett lignánok és kumarinok találhatók az ugyancsak távolkeleti és szintén a borostyánfélék családjába (Araliacae) tartozó tajgagyökér (Eleuterococcus senticosus) gyökereiben. E család hazai képviselője a repkény borostyán (Hedera helix), sza-poninjaiból légcsőhurutban, szamárköhögésben, tüdőasztmában javallt gyógyszergyári készítményeket állítanak elő.
▲A szaponinok fokozzák más hatóanyagok oldékonyságát vízben, szeszben, de a felszívódásukat is. Ezért a szaponintartalmú gyógyszerektől a szervezetbe a táplálékkal kerülő mészionok nagyobb arányban jutnak a véráramba, és erősítik (olykor nem kívánt mértékben) a szájon át adagolt készítmények (pl. Digitális) hatását.
Szerkezeti hasonlóságuk miatt az édesgyökér triterpénvázas szaponion-jainak hatása azonos a mellékvesekéreg egyes hormonjaiéval. Szapogenineket használnak szterinvázas hormonok (kortizon és származékai) félszintézissel történő ipari előállítására.
A [[fitoekdizonok]] (ekdiszteronok) olyan [[szteroidok]], melyek egyes növényekből (
| |||