„Marathóni csata” változatai közötti eltérés

Az athéniak csak nehéz gyalogsággal, [[hoplita|hoplitákkal]] készültek az ütközetre. Ezek a harcosok rövid vaskarddal és három méter hosszú, vashegyű lándzsával voltakszerelték felszerelvefel. Bronzból való sisakjuk az orrot és az arcot is védte. Mellvértet, lábszárpáncélzatot, kezükön bőrkötést viseltek, és nehéz bronzpajzzsal ([[aszpisz]]) védték a testüket. Ez a felszerelés elsősorban a közelharcra tette alkalmassá őket. Harci alakzatuk a [[phalanx]] volt, amelyben zárt hadrendben, egymást erősítve és a nehéz felszerelésük nyújtotta lendületet is kihasználva harcoltak. A phalanx valóságos lándzsaerdő volt.

A perzsa támadás idején Spárta segíteni akart Athénnek, de egy vallási törvény miatt nem tehették. A törvény így szólt: a spártaiaknak holdtölte idején tilos volt fegyvert fogniuk. Holdtölte után azonnal elindult a kb. 2000 fős spártai sereg, s három nap alatt Athénba értek. De a csatát mégis lekésték, s így a plataiaiak csapata támogatta az athéniakat. Ők már korábban Athén védelme alá helyezték magukat, s egy ezerfős erővel jelentek meg a csata színhelyén. A spártaiak holdtölte után megérkeztek, megnézték a marathóni csatateret, megdicsérték a győztes athénieket, és hazatértek.