„Alsószentiván” változatai közötti eltérés

== Nevezetességei ==

* [[Szluha-kastély]] - Fatimai Szűzanya búcsújáróhelye [http://www.bucsujaras.hu/alsoszentivan/]

Bár a településen már az Árpád-korban is állt templom, a mai egyházközség története a XVII. század vége és a XIX. század elején kezdődött. 1747-ben a veszprémi püspöki leltár egyik iratában a következő feljegyzést találták Vajtánál Alsószentivánról: ”Praedium Szent Ivány Vajta filiája”. Ekkor 10 katolikus házaspár élt itt. Az egyházközségnek két vezetője volt: Szent Györgyi József és Mesteri György. Ekkor nem volt vagyona az egyházközségnek, ahogy temploma sem. Ebben az időben itt csak időnként bérlők laktak. Egy 1774-ben készült feljegyzés szerint: ”az a kicsiny egyházközség templomot épít”. Ezt Szent Anna tiszteletére az akkori esperes Horváth József szentelte fel.

Az 1777-ben megalakuló új Fejér megyei püspökség Felső Alapot Szentmiklóshoz csatolta, Szentivány pedig Vajtánál maradt. Csupor Viktória segített abban, hogy a Szent Anna kápolnába 1778-ban házikáplánt fogadtak, aki szeretetből segített a vajtai plébánosnak és tanította a gyerekeket.Csupor Viktória halála után a vajtai plébánost kérték meg, hogy tartsa el a káplánt. A káplán néhány év múlva elhagyta a kápolnát. A településen ekkor 457 katolikus ember élt. Az 1818. évi Canonica Visitatió azt írta, hogy Szent Iványon a hajdani kápolna emléke nem halt ki. Ekkor a hívők száma a következő volt: 467 katolikus, 24 evangélikus, 55 református, 9 izraelita.