Főmenü megnyitása

Módosítások

{{Asszír királyok}}
| teljes_név =
| előd = [[II. Sarrukín asszír király|II. Sarrukín]]
| utód = [[Assur-ah-iddína asszír király|Assur-ah-iddína]]
| örököse = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával -->
| házastárs = ismeretlen
| gyermekei = Assur-ah-iddína
== Jeruzsálem ostroma ==
{{Bővebben|Jeruzsálem ostroma (i. e. 701)}}
''Harmadik hadjárata'' <ref>A hadjáratok számozása Szín-ahhé-eribaeríba saját számozása, ahogy az ún. [[Taylor-prizma|Taylor-prizmán]] megadja, lásd: {{ÓKTCh}}</ref> során [[Kr. e. 701]]-ben Szín-ahhé-eriba kivonult nyugatra, hogy elfojtson egy [[levante]]i-[[palesztina]]i lázadást. Feliratai szerint [[Hatti]] országa ellen vonult, ami – mivel a Hattinak nevezett [[Karkemis]] már több mint egy évtizede asszír fennhatóság alatt volt – azt jelenti, hogy a korábbi [[újhettita királyságok]] területeit továbbra is Hattinak nevezték. A felkelőknek természetesen segítséget nyújtott [[ókori Egyiptom|Egyiptom]], és az ütközetet a források szerint az asszírok megnyerték. A győzelem nem lehetett elsöprő – [[Hérodotosz]] és az [[Ószövetség]] egyenesen vereségről beszél, ami elképzelhető, hogy egy másik hadjáratra utal –, ugyanis a király nem nyomult előre, hanem visszafordult, és a lázadó [[Ezékiás júdai király|Ezékiás]] (Hiszkija) [[Júda (állam)|júdai]] király ellen vonult. Ennek keretében bevette [[Lákis]]t (lásd: [[Lákis ostroma]]). Egy külön sereget küldött a főpohárnok ''(ráb szaké)'' vezetésével amely megostromolta [[Jeruzsálem]]et ([[akkád nyelv]]en: ''Urszalimmu'') – sikertelenül.<ref name=christal_kronologia>https://christal.elte.hu/curriculum2/Okor-kelet/Keleti.torteneti.kronologia/index.asp_id=37.html</ref>
A váratlan kudarc oka talán a táborban kitört [[pestis]]járvány volt, erre utal az a bibliai leírás, miszerint ''Szanherib'' arra ébredt, hogy katonái körülötte holtan fekszenek, a [[Biblia]] szerint azért, mert az Úr angyala halált bocsátott rá. Más elképzelések nem zárják ki, hogy [[Taharka]] fáraó közeledő serege késztette visszavonulásra Szín-ahhé-eribát. De az is lehet, hogy a hadjárat fő célját a partmenti városok elfoglalásával elérte, ami a kereskedelmi utak ellenőrzését jelentette.
 
[[Lákis ostroma|Lákis ostromáról]] Szín-ahhé-eribaeríba évkönyvei hallgatnak, de palotadomborművein részletesen bemutatja az ostromsánc épülésétől kezdve a kegyetlen megtorlásig bezárólag az eseményeket. A jeruzsálemi ostromot az asszír források sikerként könyvelik el, és kijelentésük szerint a megtört Ezékiás hatalmas sarcot fizetett nekik elvonulásuk fejében.
 
== Babilónia és Elám ==
 
A [[kháldok|kháld]] [[II. Marduk-apla-iddína babiloni király|II. Marduk-apla-iddína]] már II. Sarrukín számára is égető problémát jelentett, és [[Kr. e. 703]]-ban is megragadta az alkalmat a hatalomátvételre. Második [[babilónia]]i királysága természetesen elfogadhatatlan volt az asszír uralkodó számára, aki ''első hadjárata'' során így délnek vonult, és [[Kúta]] mellett szétzúzta a kháldokból, [[arámiak]]ból, [[arabok]]ból, [[elám]]iakból és [[babilon]]iakból álló koalíciót. Vetélytársa elmenekült [[Tengerföld]] déli mocsaraiba. A hadjárat eredményeképpen Szín-ahhé-eriba 208 000 embert deportált, Babilónia élére pedig kormányzót nevezett ki a helyi [[Bél-ibni]] személyében.
 
A kháld lázongások miatt ''negyedik hadjáratát'' [[Kr. e. 700]]-ban délre, Marduk-apla-iddinaiddína országába, a [[Bít-Jakin]] törzs területére vezette. Marduk-apla-iddina hajón elmenekült egy tengeri szigetre, ám családját sikerült fogságba ejteni.<ref name=oktch>{{ÓKTCh}}</ref> A hadjárat végén [[Kr. e. 700]]-ban leváltotta Bél-ibnit – vasra verve [[Ninive|Ninivébe]] vitték, ahol kivégezték <ref name=2004_4_kalla>http://www.freeweb.hu/ookor/archive/cikk/2004_4_kalla.pdf</ref> –, és az asszír trónörököst, fiát, [[Assur-nádin-sumi]]t tette meg [[Babilon]] királyává, aki a szokás szerint [[i. e. 699]]-ben az [[akítu|újévi ünnepségek]] során lépett hivatalosan a trónra.
 
''Hatodik hadjárata'' során, mivel a lázongó kháldok Elámba menekültek, Elámba indult. Szíriai („Hatti ország”) mesteremberekkel hajókat készíttetett Asszíriában, majd főníciai és ciprusi tengerészekkel felszerelve behajózta csapatait, és a [[Tigris (folyó)|Tigrisen]], Perzsa-öblön majd az [[Uláj-folyó]]n benyomultak Elámba, ahol sikerült meglepetést okoznia. Több várost kifosztott, lerombolt és nagy zsákmánnyal tért haza.<ref name=2004_4_kalla />
37. <font color="#FF0000">Elindula azért és ment Szanhérib, az assiriai király, és lakozék Ninivébe.</font>
 
38. <font color="#FF0000">És lőn, hogy mikor imádkozék, Nisróknak, az ő istenének templomában, fiai: Adrimélek és Saréser levágák őt karddal; és ezek Ararát földjére menekülvén, fia, Esárhaddon uralkodék helyette.<ref>'''Szent Biblia''' – ''azaz Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás'', magyar nyelvre fordította [[Károli Gáspár]], Magyar Bibliatársulat, Budapest, 2001, 690. oldal</ref></font></poem></div>II. Sarrukín annak idején jó előre kijelölte Szín-ahhé-eribát örökösének, akit Samas és Adad jóslatai megerősítettek helyzetében. [[Assur-nádin-sumi]] elhurcolását követően Szín-ahhé-eribaeríba először legidősebb fiát, [[Arda-Mulisszi]]t tette meg trónörökösnek. [[i. e. 683]]-ban azonban megváltoztatta döntését és legkisebb fia lett a trónörökös, aki [[Assur-ah-iddína asszír király|Assur-ah-iddína]] néven lépett később trónra.<ref name="2004_4_kalla"/> Ez azonban kiváltotta az Arda-Mulisszi vezette idősebb fivérek ellenszenvét, akik szervezkedésbe kezdtek, és először meggyűlöltették a [[bít ridúti]]ban felkészített örököst apjukkal, majd annak menekülése vagy száműzése után végeztek Szín-ahhé-eribávaleríbával. Assur-ah-iddinaiddína azonban hamarosan visszatért, és visszafoglalta apja örökét.
 
== Jegyzetek ==
{{Asszír király
|előző=[[II. Sarrukín asszír király|II. Sarrukín]]
|következő=[[Assur-ah-iddína asszír király|Assur-ah-iddína]]
|évek= 704 – 681
}}
{{Babiloni király
|előző=[[II. Sarrukín asszír király|II. Sarrukín]]
|következő=[[II. Marduk-apla-iddína babiloni király|II. Marduk-apla-iddína]], [[Bél-ibni]], [[Assur-nádin-sumi]]
|évek= 704 – 703
}}
{{Asszír királyok}}
{{babiloni királyok}}
{{portál|ókor||zsidóság}}
96 249

szerkesztés