„Szín-ahhé-eríba” változatai közötti eltérés

| utód = [[Assur-ah-iddína asszír király|Assur-ah-iddína]]

| örököse = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával -->

''Harmadik hadjárata'' <ref>A hadjáratok számozása Szín-ahhé-eribaeríba saját számozása, ahogy az ún. [[Taylor-prizma|Taylor-prizmán]] megadja, lásd: {{ÓKTCh}}</ref> során [[Kr. e. 701]]-ben Szín-ahhé-eriba kivonult nyugatra, hogy elfojtson egy [[levante]]i-[[palesztina]]i lázadást. Feliratai szerint [[Hatti]] országa ellen vonult, ami – mivel a Hattinak nevezett [[Karkemis]] már több mint egy évtizede asszír fennhatóság alatt volt – azt jelenti, hogy a korábbi [[újhettita királyságok]] területeit továbbra is Hattinak nevezték. A felkelőknek természetesen segítséget nyújtott [[ókori Egyiptom|Egyiptom]], és az ütközetet a források szerint az asszírok megnyerték. A győzelem nem lehetett elsöprő – [[Hérodotosz]] és az [[Ószövetség]] egyenesen vereségről beszél, ami elképzelhető, hogy egy másik hadjáratra utal –, ugyanis a király nem nyomult előre, hanem visszafordult, és a lázadó [[Ezékiás júdai király|Ezékiás]] (Hiszkija) [[Júda (állam)|júdai]] király ellen vonult. Ennek keretében bevette [[Lákis]]t (lásd: [[Lákis ostroma]]). Egy külön sereget küldött a főpohárnok ''(ráb szaké)'' vezetésével amely megostromolta [[Jeruzsálem]]et ([[akkád nyelv]]en: ''Urszalimmu'') – sikertelenül.<ref name=christal_kronologia>https://christal.elte.hu/curriculum2/Okor-kelet/Keleti.torteneti.kronologia/index.asp_id=37.html</ref>

[[Lákis ostroma|Lákis ostromáról]] Szín-ahhé-eribaeríba évkönyvei hallgatnak, de palotadomborművein részletesen bemutatja az ostromsánc épülésétől kezdve a kegyetlen megtorlásig bezárólag az eseményeket. A jeruzsálemi ostromot az asszír források sikerként könyvelik el, és kijelentésük szerint a megtört Ezékiás hatalmas sarcot fizetett nekik elvonulásuk fejében.

A [[kháldok|kháld]] [[II. Marduk-apla-iddína babiloni király|II. Marduk-apla-iddína]] már II. Sarrukín számára is égető problémát jelentett, és [[Kr. e. 703]]-ban is megragadta az alkalmat a hatalomátvételre. Második [[babilónia]]i királysága természetesen elfogadhatatlan volt az asszír uralkodó számára, aki ''első hadjárata'' során így délnek vonult, és [[Kúta]] mellett szétzúzta a kháldokból, [[arámiak]]ból, [[arabok]]ból, [[elám]]iakból és [[babilon]]iakból álló koalíciót. Vetélytársa elmenekült [[Tengerföld]] déli mocsaraiba. A hadjárat eredményeképpen Szín-ahhé-eriba 208 000 embert deportált, Babilónia élére pedig kormányzót nevezett ki a helyi [[Bél-ibni]] személyében.

A kháld lázongások miatt ''negyedik hadjáratát'' [[Kr. e. 700]]-ban délre, Marduk-apla-iddinaiddína országába, a [[Bít-Jakin]] törzs területére vezette. Marduk-apla-iddina hajón elmenekült egy tengeri szigetre, ám családját sikerült fogságba ejteni.<ref name=oktch>{{ÓKTCh}}</ref> A hadjárat végén [[Kr. e. 700]]-ban leváltotta Bél-ibnit – vasra verve [[Ninive|Ninivébe]] vitték, ahol kivégezték <ref name=2004_4_kalla>http://www.freeweb.hu/ookor/archive/cikk/2004_4_kalla.pdf</ref> –, és az asszír trónörököst, fiát, [[Assur-nádin-sumi]]t tette meg [[Babilon]] királyává, aki a szokás szerint [[i. e. 699]]-ben az [[akítu|újévi ünnepségek]] során lépett hivatalosan a trónra.

38. <font color="#FF0000">És lőn, hogy mikor imádkozék, Nisróknak, az ő istenének templomában, fiai: Adrimélek és Saréser levágák őt karddal; és ezek Ararát földjére menekülvén, fia, Esárhaddon uralkodék helyette.<ref>'''Szent Biblia''' – ''azaz Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás'', magyar nyelvre fordította [[Károli Gáspár]], Magyar Bibliatársulat, Budapest, 2001, 690. oldal</ref></font></poem></div>II. Sarrukín annak idején jó előre kijelölte Szín-ahhé-eribát örökösének, akit Samas és Adad jóslatai megerősítettek helyzetében. [[Assur-nádin-sumi]] elhurcolását követően Szín-ahhé-eribaeríba először legidősebb fiát, [[Arda-Mulisszi]]t tette meg trónörökösnek. [[i. e. 683]]-ban azonban megváltoztatta döntését és legkisebb fia lett a trónörökös, aki [[Assur-ah-iddína asszír király|Assur-ah-iddína]] néven lépett később trónra.<ref name="2004_4_kalla"/> Ez azonban kiváltotta az Arda-Mulisszi vezette idősebb fivérek ellenszenvét, akik szervezkedésbe kezdtek, és először meggyűlöltették a [[bít ridúti]]ban felkészített örököst apjukkal, majd annak menekülése vagy száműzése után végeztek Szín-ahhé-eribávaleríbával. Assur-ah-iddinaiddína azonban hamarosan visszatért, és visszafoglalta apja örökét.

|következő=[[Assur-ah-iddína asszír király|Assur-ah-iddína]]

|következő=[[II. Marduk-apla-iddína babiloni király|II. Marduk-apla-iddína]], [[Bél-ibni]], [[Assur-nádin-sumi]]