„Polgári Radikális Párt” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
26. sor:
| jegyzetek =
}}
Az '''(Országos) Polgári Radikális Párt''' egy rövid életű [[liberalizmus|polgári radikális]] (liberális) politikai [[párt]] volt Magyarországon 1914 és 1919 között, amit afőként különbözőradikális szabadkőművesek alapítottak [[szabadkőművesség|szabadkőművesJászi Oszkár]] páholyokvezetésével. összefogásábólEz alapítottaka lépés nagy vitákat és küzdelmeket indított el a [[Jászi Oszkárszabadkőművesség|szabadkőműves]] vezetésévelpáholyokban.
 
==Története==
A párt ideológiai alapját [[Jászi Oszkár]] fektette le a ''[[Huszadik Század (folyóirat)|Huszadik Század]]'' című folyóirat [[1907]]. [[január]]i számának élére írt, ''Az új Magyarország felé'' című cikkében. Ebben egy olyan radikális függetlenségi politikát körvonalazott, amely megteremti a (Monarchiával szembeni) gazdasági önállóságot, az önkormányzatokat, a közoktatási reformot, az egyházi birtokok [[szekularizáció]]ját, a teljes gondolat-, sajtó-, gyülekezési és sztrájkszabadságot, továbbá szakít a kisebbségek magyarosításával és azon lesz, hogy lehetetlenné tegyen minden [[nacionalizmus|nacionalista]] izgatást. Ezt a radikálisan [[liberalizmus|liberális]] irányvonalat, mivel Jászi emellett a polgárság megszervezésének szükségessége mellett is sokszor érvelt, rövid idő alatt ''polgári radikalizmusnak'' keresztelték el.
 
1913-ra a különböző irányzatú [[Szabadkőművesség|szabadkőműves]] páholyok egyikközötti állandóegyik vitatémája lett, hogy alapítsanakalapíthatnak-e egyszabadkőművesek pártot. aJászi, polgáriokulva radikalizmusaz képviseletére.elmúlt Megalapításaévek mellettadta leginkábbtanulságokból, [[Jászielkülönítette Oszkár]]a harcolt,párt sügyét jórésztaz nekiegész isszabadkőművességtől. köszönhető,A hogyMartinovics apáholybeli pártműhelymegbeszélések alapján alapították meg [[1914]]. [[június 6.|június 6-án]] megtarthattaaz alakulóOrszágos ülésétPolgári Radikális Pártot [[Nagyvárad]]on, amely programjában a kikövetelendő szabadságjogok közül első helyre az általános és titkos választójogot tette. Mivel a pártot jórészt szabadkőművesekradikális politikusok - sok közülük szabadkőműves - alapították, a többisok párt és a közvélemény egy része is erős ellenszenvvel fogadta őket. Hívei főként az ún. "szociológusok", a ''[[Huszadik Század (folyóirat)|Huszadik Század]]'' körül csoportosuló haladó értelmiségiek és közönségük volt.
 
A PRP leginkább a liberális értelmiségieket fogta össze, egyúttal pedig éles különbséget teremtett az értelmiségi elitben korábban összefonódni látszó (liberális) polgári radikalizmus és a [[szocializmus]] között; utóbbitól élesen elhatárolódtak. A párt vezetésében foglalt helyet például [[Ady Endre]], vagy [[Polányi Károly]] is. A párt az [[első világháború]] kitörése miatt egyetlen választáson sem vett részt (mivel a hadiállapot miatt mindet elhalasztották), így a parlamentbe sem juthatott be, különösebb politikai tevékenységet sem nagyon fejtett ki egészen [[1918]]-ig. A párt a [[Tisza István]] háborús vereséget beismerő nyilatkozata hatására alakult [[Magyar Nemzeti Tanács]] egyik alapító tagja lett, ami alig egy héttel később, [[október 31.|október 31-én]] az [[őszirózsás forradalom]] győzelmével utat nyitott számukra a hatalomba is.
37. sor:
A miniszterelnökké kinevezett [[Károlyi Mihály]] meghívta őket [[Károlyi Mihály-kormány|a kormányába]] is, amiben alakuláskor három (igaz ebből kettő tárca nélküli) bársonyszéket kaptak; Jászi Oszkár lett a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó tárca nélküli miniszter, [[Nagy Ferenc (polgármester)|Nagy Ferenc]] a tárca nélküli közélelmezésügyi miniszter, míg [[Berinkey Dénes]] az igazságügy-miniszter. Nem sokkal később [[Szende Pál]] lett a negyedik polgári radikális miniszter, aki a hadügyi tárcát vette át az azt kormánya alakítása óta ideiglenes jelleggel vezető Károlyitól. A Magyar Nemzeti Tanács a forradalom győzelme óta a rengeteg lemondás és távolmaradás miatt működésképtelenné lett Országgyűlés szerepét is átvette, amivel a párt kvázi a törvényhozásba is „bejutott”.
 
A párt történelme csúcspontját [[1919]]. [[január 19.|január 19-én]] érte el, mikor a [[köztársasági elnök]]ké megválasztott [[Károlyi Mihály]] (és [[Károlyi Mihály-kormány|kormánya]]) lemondása hivatalosan is érvénybe lépett és [[Berinkey Dénes]] alakíthatta meg kormányát. A [[Berinkey-kormány]] alig két hónapig lehetett hatalmon, [[március 21.|március 21-én]] a [[Vix-jegyzék]] hatására lemondott (mintsem elfogadja azt). A kommunisták ekkor váratlan, puccsszerű művelettel magukhoz ragadták a hatalmat és kikiáltották a polgári demokratikus forradalom bukását jelentő [[Magyarországi Tanácsköztársaság]]ot, aminek hatására a rákövetkező napokban aaz antikommunista Jászi vezette Polgári Radikális Párt feloszlatta magát.
 
Újjá ugyan sohasem alakult, de kísérlet volt rá (mármint az egykori PRP körül kialakult értelmiségi körök összefogására) a második világháború végén. Még a nyilas uralom alatt, 1944-ben [[Csécsy BélaImre]] elkezdte megszerveznimegalapította a [[Magyar Radikális Párt]]ot (MRP), amit a Polgári Radikális Párt folytatásaként definiált még azután is, hogy Jászi (akivelakinek mártitkára aés Polgári Radikális Párt létezése alattbarátja is ismeretségben álltvolt) egyértelműen elutasította és helytelenítette azt. Az MRP 1945-től 1949-es [[de facto]] megszűnéséig vett részt a politikai életben, de érdemi szerephez nem jutott sosem.
 
==Források==
*[http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=9963 Megalakul az Országos Polgári Radikális Párt], Mult-kor, 2004. szeptember 13.
*[http://lexikon.katolikus.hu/O/Orsz%C3%A1gos%20Polg%C3%A1ri%20Radik%C3%A1lis%20P%C3%A1rt.html Országos Polgári Radikális Párt], Katolikus lexikon
*Heverdle László: A Martinovics páholy és a Világ, Magyar könyvszemle, 103. évf. 1987. 2. szám, Budapest, 1987., 102-118. oldal, http://epa.oszk.hu/00000/00021/00333/pdf/MKSZ_EPA00021_1987_103_02_102-118.pdf
 
 
[[Kategória:Megszűnt magyarországi pártok]]