„Autógáz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
NetzLacy (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
8. sor:
==Tárolás, szállítás==
Viszonylag alacsony (kb. 6 [[Bar (mértékegység)|bar]]) nyomáson, környezeti hőmérsékleten cseppfolyósítható. Üzemanyagkutak részére így tartályautókon szállítják, és a töltőállomások tartályában tárolják a kimérésig. Szivattyúval, speciális töltőszelepen át töltik be a gépkocsi tartályába.
A gépkocsik tartályaiban kb. 12 bar nyomáson van tárolva a csepfolyósítottcseppfolyósított gáz.
 
==Tudnivalók használatakor==
14. sor:
 
==Veszély lehetősége==
Sokan hiszik azt, hogy a autógáz és a főzésre használt "11,5kg-os" PB nek nevezett gáz egymással megegyezik, és ilegálisillegális módon megpróbálják LPG kúton feltölteni palacjukat.palackjukat, Ezde TILOS!!!!ez tiltott. Mivel az autók tartályai minimum 25, de monstanábanmostanában inkább 30 bar nyomásra vannak tervezve. A PB palackokat ettől kissebbkisebb nyomásra tervezik, sőt biztonsági szerelvények sincsenneksincsenek kialakítva ezeket csakis ellenörzöttellenőrzött körülmények között cseretelepen szabad tölteni.
 
==Tulajdonságai==
35. sor:
 
==Sajátosságai==
A cseppfolyós gáz sajátos tulajdonsága, hogy a tartálynyomást elsősorban hőmérséklete határozza meg. A hőmérséklettől függően a tartálynyomás széles határok között változik. Elmondható, hogy környezeti hőmérsékleten a tartálynyomás 3 és 15 bar között változhat. Nyáron, a napon parkoló autó gáztartályában a nyomás gyakran eléri a 16…18 bar-t is. Téli hidegben -10 °C-nál a tartálynyomás 2 bar-rabarra is csökkenhet.
 
==Élettani hatásai==
41. sor:
 
==A folyékony gáz, mint üzemanyag==
Környezetkímélőbb módon ég, mint a benzin, mivel a NO<sub>X</sub> [[nitrogénmonoxid]]-összetevő a kipufogógázban csak mintegy 20%-a a benzinmotorénak, a [[szén-dioxid]] (CO<sub>2</sub>)-kibocsátása is mintegy 15%-kal alacsonyabb, valamint aza elégetlennem elégett szénhidrogén is csak mintegy fele a benzinüzemnek. [[Szénmonoxid]]-értéke nullának vehető. Emellett az LPG-égéstermékek, kémiailag kedvezőbb összetételük miatt alacsonyabb gépjármű [[katalizátor]]hőmérséklet mellett is semlegesíthetők, ezáltal gázmeghajtású motorok a [[katalizátor]]t kímélik.
Ezen kedvező emissziós tulajdonságok miatt az LPG-hajtotta gépjárművek és -targoncák – a földgázüzeműek mellett — olyan belsőégésű energiaforrással rendelkeznek, amely még zárt térben is üzemeltethető. Ezzel szemben például a dízeltargoncák korom- és nagy mennyiségű NO<sub>X</sub> kibocsátásuk miatt erre nem alkalmasak.
Közvetlen, [[liter]]ben mért fogyasztás összehasonlításnál az LPG-ből mintegy 5-20%-kal kell több ugyanazon [[teljesítmény]] eléréséhez, mint benzin esetén. Ez adódik egyrészt abból, hogy a 95-ös [[oktánszám]]ú benzin [[sűrűség]]e átlagosan 0,76 g/cm<sup>3</sup>, míg az LPG (amelynek [[oktánszám]]a átlagosan 106-nak vehető) 0,53 g/cm<sup>3</sup>. Ezeket összevetve, 40%-os többletfogyasztás jönne ki első körben, de tudni kell, hogy az LPG [[égéshő]]je magasabb, mint a benziné /LPG:46,1 MJ/kg(12,8 kWh/kg), benzin: 43,6 MJ/kg(12,1kWh/kg)/. Ez elméletileg 33%-ra mérsékli a többletfogyasztás mértékét, a végső 5-20%-ot végül is a magasabb [[oktánszám]] eredményezi.
76. sor:
* Cadillac (4)
* Chevrolet (5)
* Ford (1)
* KIA (1)
* Lada
* Opel (4)
* Renault (6)
* Subaru (4)
* VW (1)
/2007. júliusi állapot/.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Autógáz