„Zuhanóbombázó” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Petljakov Pe-2
aNincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
A gépek fizikai és repülési terhelhetőségének fejlődésével a kezdeti akadályok elhárultak. Az 1930-as évekre kifejezetten értékes technikának tartották, különösen, ha olyan célpontot kellett támadni, amelyet más bombázógépekkel nehéz volt eltalálni, mint például a hajók. Az első hadrendbe állított gép az amerikai [[haditengerészet]] [[Curtiss F8C]] Helldiver gépe volt.
 
[[Image:Junkers Ju87.jpg|thumb|right|250px|A ''Junkers Ju- 87'' zuhanóbombázó]]
Ugyanebben az időszakban [[Ernst Udet]], német pilóta és repülőgép-tervező az Egyesült Államokban járva felismerte a technológiában rejlő lehetőségeket. Megvásárolt négy Curtiss F8C gépet, és Németországba szállította őket. A [[Luftwaffe]] érdeklődött az újdonság taktikai célú felhasználása iránt. Ez egy új gép, a [[Ju 87|Junkers Ju–87Ju 87]] megjelenéséhez vezetett.
 
A Ju–87,Ju más néven87 Stuka korának legfejlettebb zuhanóbombázója volt. [[Németország]] rendkívül hatékonyan alkalmazta mint "légi tüzérséget", megerősített / beásott célpontok elleni támadásra. Erre a célra egyébként hagyományos, lassan mozgó [[Tüzérség|tüzérséget]] kellett alkalmazni. A [[Villámháború|villámháborús]] taktikának a gyorsan mozgó repülőgépek jobban megfeleltek. A gép a [[II. világháború]] elején, a lengyel és francia hadjáratokban nagyon hasznosnak bizonyult, de a fejlődés hamar túllépett rajta. A szovjet oldalon a [[Pe–2|Petljakov Pe–2]] zuhanóbombázót alkalmazták nagy számban.
 
[[Image:A-24 diving.jpg|thumb|right|250px|A ''Douglas A-24'' zuhanóbombázó, kiengedett fékszárnyakkal]]