„Camille Saint-Saëns” változatai közötti eltérés

1877-től, amikor feladta állását, számos hangversenykörutat teljesített, ahol saját műveit adta elő karmesterként és hangszeres művészként, 1879-ben forró sikerű hangversenyt adott [[Budapest]]en is. Az 1870–1880-as években volt legsikeresebb zenei időszaka: 1877-ben mutatta be ''Liszt Ferenc'' [[Weimar]]ban ''[[Sámson és Delila (opera)|Samson et Dalila (Sámson és Delila)]]'' című [[Opera (színmű)|operáját]].<ref>A weimari premieren az opera német nyelven hangzott el.</ref> Az opera szövegét ''Ferdinand Lemaire'' írta, természetesen a bibliai történet alapján.<ref>Az opera története a zsidók filiszteusok elleni harcáról szól.</ref> 1886-ban született ''Le Carnaval des animaux (Az állatok farsangja)'' című, 14 tételes játékos-ironikus darabja, amely farsangi meglepetésként egy gordonkaművész hangversenye alkalmából készült. A darabban az „igazi” állatokon (oroszlán, tyúk, kenguru, elefánt, hattyú stb.) kívül olyan különleges szerzemény is szerepelnek, mint a ''Zongoristák''. A darab két zongorára és kamarazenekarra íródott. „A mű kétszeres persziflázs: az egyes állatfajták mögött jól felismerhetőek a megfelelő emberi tulajdonságok, másrészt az ezeket ábrázoló dallamok olykor önmagukért beszélnek, mint közismert zenei idézetek. A ''Teknősbékák'' című tétel például [[Jacques Offenbach|Offenbach]] ''Orfeusz az alvilágban'' című [[operett]]jének híres kánkánját használja fel parodizáló lassú tempóban; az ''Elefánt'' humoros nagybőgőszólója nem más, mint a ''Szilfek tánca'' [[Hector Berlioz|Berlioz]] ''Faust elkárhozása'' című drámai [[oratórium]]ából; az ''Kövületek'' [[Gioacchino Rossini|Rossini]] ''[[A sevillai borbély (opera)|Sevillai borbélyából]]'' idéz.”<ref>Fidelio – Pándi Marianne</ref> Ugyanebben az évben mutatta be ''3. szimfóniá''ját, amit a benne alkalmazott [[Orgona (hangszer)|orgona]] miatt ''Orgonaszimfóniának'' is neveznek. A nevezetes művet az akkoriban elhunyt ''Liszt Ferenc'' emlékének szentelte.

 

 

== Jelentősége ==