AzA [[Közegellenállás|légköri közegellenállás]] miatt instabilnak számítanak azok az objektumok, melyek alacsonyabban keringenek, mint körülbelül 200 km. Ahhoz, hogy például egy alacsony Föld körüli pályán mozgó objektum keringését stabilnak lehessen ítélni, néhány hónapon keresztül tartania kell a mérvadó 350 km-es magasságot. Például 1958. február elsején az [[Explorer–1]] űrszonda 358 kilométeres perigeummal állt keringési pályára.<ref>{{cite web |url=http://nssdc.gsfc.nasa.gov/nmc/masterCatalog.do?sc=1958-001A |title=Explorer 1 - NSSDC ID: 1958-001A |publisher=NASA}}</ref> Pozícióját több mint 12 évig megtartotta, míg végül 1970. március 30-án a visszatért a légkörbe és a [[Csendes-óceán]]ba zuhant.
Az objektumok keringési viselkedése több tényezőtől függ, mint például a [[magasság]], [[ballisztikai együttható]] és az [[űridőjárás]] jellege, mely hatással lehet a felső légkör szélességérevastagságára.