„Recceswinth nyugati gót király” változatai közötti eltérés

a
r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: an:Receswinto; kozmetikai változtatások
a (672-ben született személyek kategória hozzáadva (a HotCattel))
a (r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: an:Receswinto; kozmetikai változtatások)
| lábjegyzet =
}}
[[FileFájl:Tesoro de Guarrazar (M.A.N. Madrid) 01.jpg|thumb|110px|right|Recceswinth [[fogadalmi ajándék|fogadalmi]] koronája]]
 
'''Recceswinth''', más írásmóddal '''Reccesuinth''', '''Recisvinth''' (? – [[672]]. [[szeptember 1.]]<ref name=land>{{cite web | title = Spain: Vandals, Suevi & Visigoths. Chindasvinto 642-649, Recesvinto 649-672, Rodrigo 710-711 | publisher = Foundation for Medieval Genealogy | url = http://fmg.ac/Projects/MedLands/VANDALS,%20SUEVI,%20VISIGOTHS.htm#_Toc179360442 | language = angol | accessdate = }}</ref><ref>{{cite web | title = Rekkeswinth König der Westgoten (649-672) | publisher = Genealogie Mittelalter | url = http://www.mittelalter-genealogie.de/_voelkerwanderung/r/rekkeswinth_westgoten_koenig_672/rekkeswinth_westgoten_koenig_672.html | language = német | accessdate = 2005-06-25}}</ref>) nyugati gót társkirály [[649]]-től, király [[653]]-től haláláig. Kiadta a ''Lex Visigothorum''ot, amely megteremtette a gótok és a rómaiak egyenlőségét<ref name=kronologia>Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: '''Egyetemes történelmi kronológia I-II.''', Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963 17 7223 3, 116. oldal</ref>. Uralma alatt felbomlott a szövetség a király és az egyház között,<ref name=kronologia/> az egyházi és világi nagybirtokok közeledése pedig a királyi hatalom gyöngüléséhez vezetett.<ref name=kronologia/>
[[Chindaswinth nyugati gót király|Chindaswinth]] király fiaként született, és [[649]]-ben édesapja maga mellé vette társkirálynak.<ref name=gotok>Marczali Henrik (szerk.): '''[http://mek.niif.hu/01200/01267/html/index.htm Nagy képes világtörténet]''' IV. kötet. IV. rész XV. fejezet: [http://mek.niif.hu/01200/01267/html/04kotet/04r04f15.htm A nyugati gótok országa – 2. Hispaniában]</ref> Ez, úgy látszik, minden forradalom nélkül ment végbe;<ref name=gotok/> csak az agg király halála után keltek föl a [[baszkok]], de ezeket sikerült lecsendesíteni.<ref name=gotok/> Recceswinth jelleme a szelídség volt;<ref name=gotok/> ellenségeinek megbocsátott<ref name=gotok/> s az adózó nép terhein könnyíteni törekedett<ref name=gotok/>. Ő alatta váltak az egyházi összejövetelek formális országgyűlésekké<ref name=gotok/>; a nyolczadik toledói zsinaton már nemcsak a papság, hanem a nemesség is részt vett.<ref name=gotok/> Ettőlfogva a zsinati határozatok a frank capitulárék jellegét öltötték magukra.<ref name=gotok/> A király nyitotta meg az ülést s tette meg az előterjesztéseket, melyeket azután megvitattak s határozatokká emeltek.<ref name=gotok/> A királyválasztás joga a nemességet, a püspököket és az udvarnagyokat illette meg.<ref name=gotok/> Az uralkodónak kötelességévé tették, hogy a katolikus vallást a zsidók és eretnekek ellenében védje meg, s uralkodása előtt esküt tegyen.<ref name=gotok/> Ezenkívül még három zsinatot tartottak az ő idejében. Általában Recceswinth inkább a béke műveire s célszerű törvények alkotására fordította minden igyekezetét.<ref name=gotok/>
 
== Törvénykönyve ==
Recceswinth édesapjával együtt adta ki törvénykönyvét, a ''Lex Visigothorum''ot, a gótok első, rendszeres törvénykönyvét.<ref name=kozepkortortenete>Dr. Márki Sándor: '''A középkor története''', Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest; ''reprint kiadás'': Laude Kiadó, ISBN 963 7830 81 2, 54. oldal</ref> A ''Lex Visigothorum'' alapja [[I. Justinianus bizánci császár|I. Justinianus]] kódexe,<ref name=kozepkortortenete/> a mű azonban meg sem nevezi a görög császárt, hogy a paragrafusokkal együtt el ne ismerje valamiképpen hatalmát, sőt szigorúan eltiltotta a római törvényekre való hivatkozást.<ref>Dr. Márki Sándor: ''A középkor története'', 54–55. oldal</ref> A bíráknak olyan esetekre nézve, amikről a nyugati gótok törvénykönyve hallgatott, a király döntését kellett kikérniük, vagyis a király lett a jog forrása.<ref name=kozepkortortenetefolyt>Dr. Márki Sándor: ''A középkor története'', 55. oldal</ref> A rómaiak mégis joguk és műveltségük győzelme gyanánt becsülték a Lexet, amely a gótokkal teljesen egyenlő jogokat adott nekik.<ref name=kozepkortortenetefolyt/> Például végképp megengedte a rómaiak és a gótok között való – nemzetiségi tekintetben vegyes – házasságot,<ref name=gotok/> az egyház áldásán kívül azonban az állam képviselőjének, a ''comes''nek beleegyezését is megkívánta hozzá.<ref name=kozepkortortenetefolyt/> (Idővel ezek a polgári házasságok olvasztották egybe a két nemzetet.<ref name=kozepkortortenetefolyt/>) A törvénykönyvet a spanyolok még a muszlim uralom idején is használtak.<ref name=gotok/> Mindazáltal e kitűnő törvények a trónöröklés kérdését nem oldották meg s Recceswinth húsz évig tartó, nyugalmas uralkodás után a legnagyobb bizonytalanságban hagyta az országot.<ref name=gotok/>
 
== Jegyzetek ==
<references/>
 
 
[[en:Recceswinth]]
[[an:Receswinto]]
[[bg:Рекесвинт]]
[[ca:Recesvint]]
157 697

szerkesztés