„Cnaeus Cornelius Scipio Calvus” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „'''Cnaeus Cornelius Scipio Calvus''' (? – Hispania, Kr. e. 211) római politikus, hadvezér, a patrícius származás...” |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
'''Cnaeus Cornelius Scipio Calvus''' (? – [[Hispania]], [[Kr. e. 211]]) [[Római Köztársaság|római]] [[politika|politikus]], hadvezér, a [[patrícius]] származású [[Cornelia gens]] tagja volt. Atyja, [[Lucius Cornelius Scipio (Kr. e. 259)|Lucius]], valamint fivére, [[Publius Cornelius Scipio (Kr. e. 218)|Publius]] szintén elérte a [[consul]]i rangot. Ő volt a később fontos szerepet játszó Nasica-család őse fia, [[Publius Cornelius Scipio Nasica (Kr. e. 191)|Publius Nasica]], [[Kr. e. 191]] egyik consulja révén.
== A consuli év ==
Előéletéről nem sokat tudunk, [[Kr. e. 222]]-ben [[Marcus Claudius Marcellus]] kollégájaként viselte a [[consul]]i [[magistratus|magistraturát]]. Hivatali évükben hadat vezettek az [[insuberek]] ellen. [[Kr. e. 218]]-ban, míg fivére consul volt, és [[Hispania|Hispaniát]] jelölték ki számára [[provincia|provinciául]], a sereg legatusa lett. Miután [[Hannibal]]t nem érték utol a [[Rhône]]-nál (Rhodanus), fivére visszatért [[Itália|Itáliába]], de a sereg nagy részét Cnaeus vezetésével elindította Hispaniába.▼
Előéletéről nem sokat tudunk, [[Kr. e. 222]]-ben [[Marcus Claudius Marcellus]] kollégájaként viselte a [[consul]]i [[magistratus|magistraturát]]. Az északi-[[itália]]i [[gallok]]kal vívott háború már a végéhez közeledett az előző évben [[Caius Flaminius]] és [[Publius Furius]] consulok által kivívott győzelmeknek köszönhetően: a [[boik]]at már pacifikálták, az [[insuberek]] pedig békét kérve követeket menesztettek [[Róma|Rómába]]. Scipio és Marcellus azonban elutasította a békefeltételeket, mire az insuberek az [[Alpok]] északi oldaláról áthívták szövetségeseik, a [[gaesaták]] 30000 harcosát. A consulok betörtek a [[Pó-síkság]]ra és ostrom alá vették [[Acerrae]] városát, a [[kelták]] válaszul átkeltek a folyón, és [[Clastidium]]ot támadták meg. A tízezres különítményt Marcellus semmisítette meg nagyszámú lovasság és kis gyalogság élén, vezérüket, Britomartust/Viridomarust saját kezűleg vágta le. Ezután csatlakozott Scipióhoz, és közösen bevették Acerrae-t majd [[Mediolanum]]ot (ma [[Milánó]]), a térség legnagyobb városát.
Az insuberek végül feltétel nélkül megadták magukat. Bár mindkét consulnak nagy érdemei voltak a gall háború befejezésében, csak Marcellust jutalmazták [[triumphus]]szal.
== Hispán hadjárat ==
▲
Míg bátyja a [[ticinusi csata|ticinusi]] és a [[trebiai csata]] során vereséget szenvedett a punoktól, Cnaeus sikeresen megvetette a lábát az [[Ebro]] (Iberus) és a [[Pireneusok]] között. [[Emporium]]ban szált partra, maga mellé állítva a tengerparti [[ibérek]]et, akiket a pun hadvezérek keménységével élesen szembenálló kedvességével megnyert az ügyének. Miután Cissa/Scissus városában elfogta [[Hanno]] pun parancsnokot, Hispania északi fele a kezébe került. Hasdrubal későn indult ellentámadásra, így eredménytelenül vissza kellett térnie az Ebro túlpartjára, míg a római flotta egy részét felégette. Scipio [[Tarraco]] városában telelt csapataival.
| |||