„Távközlési műhold” változatai közötti eltérés

a (Bottal végzett egyértelműsítés: GPS –> Global Positioning System)
A távközlési műhold ötletét először [[Arthur C. Clarke]] vetette fel [[Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij|Konsztantyin Ciolkovszkij]] és [[Herman Potocnik]] munkáira alapozva. [[1945]] októberében Clarke egy írást közölt [http://www.lsi.usp.br/~rbianchi/clarke/ACC.ETRelaysFull.html Extra-terrestrial Relays] (Földön-kívüli közvetítők) címmel a brit ''[[Wireless World]]'' magazinban. A cikk leírja a [[geostacionárius pálya|geostacionárius pályára]] állított és rádiójeleket közvetítő műholdak fejlesztésének alapjait.
 
Az első távközlési műhold az [[1958]]-as amerikai [[SCORE]] volt, amely kísérleti jelleggel [[Dwight DavidD. Eisenhower|Eisenhower]] amerikai elnök karácsonyi köszöntőjét közvetítette világszerte. A [[NASA]] [[1960]]-ban indította az [[Echo-1]] műholdat. Ez az ~50 m átmérőjű aluminizált [[Mylar]] ballon passzív reflektorként szolgált a rádiókommunikáció számára.
 
A [[Telstar]] volt az első aktív, direkt közvetítést végző távközlési hold. A műhold kifejlesztése az [[AT&T]], a Bell Telefon Laboratóriumai, a [[NASA]], a brit postahivatal és a francia postahivatal közös egyezményének része volt. A NASA indította [[Cape Canaveral]]ból [[1962]]. [[július 10.|július 10-én]]. Ez volt az első magánkézből fizetett indítás. A Telstar ellipszispályára állt, 45°-ra az egyenlítőtől, 2 óra 37 perc periódussal.