„Felsőjattó” változatai közötti eltérés

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai [[bronzkor]]ban éltek emberek. [[1875]]-ben a [[nyitrai kultúra]] három csontvázas sírját tárták fel határában az i. e. 1800 és 1500 közötti időből. A település melletti Remízka dűlőben az i. e. 700 – 450700–450 közötti időszakból származó [[hallstatt kor]]i település [[hamvasztásos sírjaisír]]jai kerültek elő. A [[Vág]] bal parti teraszán [[1942]]-ben a Tornóc és [[Tardoskedd]] közötti út építésekor [[ókor]]i [[kelta]] temetőre találtak, s 1951 és 1954 között 40 gazdag mellékletekkel ellátott kelta sírt tártak fel . A felsőjattói majortól délkeletre a 9. [[század]]tól a [[11. század]]ig használt temetőt tártak fel.{{forr}}

A mai települést [[1245]]-ben említik a [[Hont-Pázmány nemzetség]] birtokaként.{{forr}} [[1642]] és [[1945]] között az [[Eszterházy család]] birtoka, a [[19. század]] végén részben a Foudl-Springer családé volt. A [[19. század]] első felében csatolták Tornóchoz.

Fényes Elek szerint ''"Játó (Felső), puszta, Nyitra vmegyében, Alsó-Játó filial., 203 kath. lak. Szinte igen szép és termékeny [[Puszta (település)|puszta]], saját postahivatallal és váltással [[Szered]] és [[Érsekujvár]] közt."'' <ref>{{Fényes}}</ref>