„Bencés Obláció” változatai közötti eltérés

a
Robot: Automatikus szövegcsere (-Vatikáni Zsinat +vatikáni zsinat)
a (Robot: Automatikus szövegcsere (-Vatikáni Zsinat +vatikáni zsinat))
A bencés renden kívül vannak még olyan rendi közösségek, amelyeknek tagjai oblátusoknak nevezik magukat (pl. [[Ciszterci Obláció]]). A 11. században a bencés kolostorokhoz kapcsolódó oblátusok védelmére [[II. Orbán pápa]] bullát hozott létre. A 16. században nincsen nyomta oblátusintézménynek. A 17-18. században az okmányok ismét említik az oblátusokat, akik részben a Szent Benedek harmadrendje elnevezést viselik. A 17-18. század fordulóján ([[francia forradalom]], [[II. József magyar király|II. József]] reformjai, német szekularizáció) sok kolostor feloszlatása miatt az oblátusság visszaszorult. A 19. század második felében a bencés szerzetességgel együtt ismét felélénkült az oblátusélet. [[XIII. Leó pápa]] és [[X. Piusz pápa]] jóváhagyták a "világban élő oblátusok statútumait" (szabályzatát), amelyek csaknem 100 évig voltak érvényben.
 
A [[II. Vatikánivatikáni Zsinatzsinat]] után 1968-ban találkoztak először különböző bencés kongregációhoz tartozó oblátusrektorok és rektornők abból a célból, hogy együtt gondolkozzanak az oblátusok közös jövőjéről. Az 1970-es második találkozón már oblátusok és obláták is csatlakoztak hozzájuk. Mint egyfajta konföderatív intézményt, ugyanebben az évben létrehozták a "Világi Oblátusok Munkaközösségét". Ez oblátusrektorokból, -rektornőkből áll. Rendszeresen tartanak üléseket, amelyekre oblátusokat küldenek az egyes kolostorok képviseletében. A koordináló munkát egy elnök látja el egy tanácsadóval együtt. Annak érdekében, hogy az oblátusok életében nagyobb hangsúlyt kapjon a Regula, az 1982-es ülés a világi oblátus elnevezést bencés oblátusra változtatta. Ezért lett a szervezet új neve is "Bencés Oblátusok Munkaközössége".
=== Magyarországon ===
Magyarországon a Bencés Obláció modern formáját Szunyogh Xavér Ferenc atya gondolta el. Számos segédkönyvet adott ki, népszerűsítő előadásokat tartott. A Kelenvölgyben lévő Szent Szabina kápolna az ő szolgálatával vált lelki központtá. A rend nagykáptalanja 1921 augusztusában elfogadta az oblátus-intézmény felállítását és még ebben a hónapban megtörtén az első beöltözés Komáromban. A 1930-as években a közösség létszáma meghaladta a 300 főt. A második világháború után a kommunista rendszer engedélyezte a pannonhalmi és győri bencés monostor továbbélését, de az oblációk működését nem. 1990 után szerveződött újjá a pannonhalmi, majd a bakonybéli és a tiszaalpári obláció. Jelenleg 130 körüli taglétszámmal rendelkezik a magyar Bencés Obláció.
117 228

szerkesztés