„Gerhard Schröder” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.3) (Bot: következő módosítása: bn:গেরহার্ড শ্রোয়েডার
74. sor:
A Bundestag-választások a koalíció számára pozitív eredménnyel végződtek, de a többség már csak néhány szavazatnyi volt. A közvélemény-kutatások a választások előtt nem tudtak igazi győztest hirdetni, egyedül az iraki háborúval való szembenállás hozott annyi többletszavazatot Schrödernek, hogy legyőzhesse [[Edmund Stoiber]]t.
 
A második ciklus elején Schröder nem változtatott stílusán. A fontos jogalkotási kérdések eldöntésére – mint a közelmúltban – különbizottságokat alakított, amelyek a parlamentáris rendszeren teljesen kívül helyezkedtek el, így az SPD sem szólhatott bele mindazon szabályozási tervekbe, amelyeket végül neki kellett elfogadnia a Bundestagban. E bizottságok legfontosabbját a [[Volkswagen]] AG igazgatótanácsi tagja, [[Peter Hartz]] vezette, ez a munkaerő-piaci reform tervét készítette el. A bizottság javaslatát végül „[[Agenda 2010]]” névvel látták el, a kancellár 2003. márciusban ismertette a Bundestag előtt. A csomagban a szociáldemokraták számára elviselhetetlen mértékű megszorító intézkedések voltak, amelyek a szociális juttatásokat, a társadalombiztosítást érintették. Legfontosabb intézkedés a szociális segély megszüntetése volt (ún. [[Hartz-IV]]-törvény), ezt a [[munkanélküli -segély|munkanélküli -segéllyel]] egybevonva kialakították a kétfajta munkanélküliségi juttatást (''Arbeitslosengeld I'' és ''II''), amelyre az álláskeresők meghatározott ideig voltak jogosultak. Ha ezen időköz alatt nem fogadtak el egy felajánlott munkahelyet, megszüntették a segély kifizetését.
 
Az Agenda 2010 meghirdetése a tömeges tiltakozás egyre nagyobb hullámait indította el, az SPD-hez hű szakszervezetek is egyik tüntetést rendezték meg a másik után, [[2004]]-ben Schrödernek le kellett mondania az SPD-elnökségről.