„Medresze” változatai közötti eltérés

Nizám 1091-ben a bagdadi medreszébe hívta tanítani [[MohamedMuhammad ibn Muhammad al-Gazáli|al-Gazálit]] (1058-1111), a kor legnevesebb tudósát. Nizám és a szultánok a [[szúfizmus]]t is pártfogolták, és igyekeztek az állam szolgálatába állítani muszlim misztikusokat is. ''Mohamed al-Gazáli'' miszticizmustól sem mentes filozófiai, teológiai rendszerére<ref>Az államot pusztán morális-jogi alapon illeti meg a hatalom, és hatalma nem isteni eredetű, mint a kalifáé</ref> támaszkodva ''Nizám'' alakította ki az iszlám államhatalom ma is érvényben levő jogi, filozófiai normáit.<ref>Markus Hattstein A nagyszeldzsukok története Iszlám, 351 o.</ref>

A bagdadit gyorsan követték a birodalom nagyvárosaiban a hasonló jellegű iskolák, így [[Nisápúr]]ban, [[Herát]]ban, [[Damaszkusz]]ban, [[Moszul]]ban, [[Balh]]ban, [[Gazna|Gaznában]], [[MérvMerv]]ben és [[BaszrBaszra|Baszrában]]ában, [[Iszfahán]]ban is építettek medreszéket. A szervezeti felépítés mintájául, nagy valószínűséggel, a korabeli [[Buddhizmus|buddhista]] iskolák szolgáltak.