„IV. Kónsztantinosz bizánci császár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.2+) (Bot: következő módosítása: el:Κωνσταντίνος Δ´ |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Kaukázus –> Kaukázus (hegység) |
||
36. sor:
A visszavonuló arab hajókat Pamphülia partvidékén a vihar is megtizedelte, amellett ebben az évben a szárazföldön is sikerült megsemmisítő csapást mérni a muszlim harcosokra. Muávija 30 évre békét kötött, és évi 3000 aranyat, illetve 50 rabszolgát és [[ló|lovat]] ígért a császárnak.
== Új ellenség a Balkánon ==
Az arabok első megállítása világtörténelmi jelentőségű esemény volt. Hatására még az [[avarok|avar]] [[kagán]] és a [[balkán]]i [[Szláv népek|szlávok]] uralkodói is békét kértek Bizánctól. Csakhogy ekkorra már nem ők voltak a legveszélyesebb tényezők a térségben, hanem a megjelenő [[bolgárok|bolgár]]-[[törökök]]. A [[7. század]] elején a bolgárok és [[onogur-bolgárok|onogurok]] törzsszövetsége a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]] északi lejtőin élt, barátságban [[Hérakleiosz bizánci császár|Hérakleiosszal]], azonban a [[Kazár Birodalom]] kiépülése miatt szétszéledt a több nép. [[Aszparuh bolgár kán]] vezetésével egyik csoportjuk a 670-es évekre érkezett a [[Duna]] vidékére, és félő volt, hogy újból pusztításba kezd az egy ideje sikeresen megbékített Balkánon.
IV. Kónsztantinosz, miután hosszú időre biztosította keleti határait, [[680]]-ban személyes vezetésével flottát indított a [[Duna]] torkolatához, [[lovasság]]a pedig [[Trákia|Trákián]] keresztül kelt át a folyam bal partjára. A hadjárat teljes kudarccal végződött. Az agyagos terepen a bolgárok kitértek a nehezen mozgó bizánci sereg elől, majd visszavonulás közben komoly veszteségeket okoztak nekik, sőt nyomukban egészen [[Várna (Bulgária)|Várna]] vidékéig jutottak. Az offenzíva tehát nemhogy megakadályozta – épp ellenkezőleg, elősegítette bolgárok behatolását a Balkánra.
| |||