„Hurrik” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: lt:Huritai |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Kaukázus –> Kaukázus (hegység) |
||
6. sor:
{{fő|Hurri nyelv}}
Nyelvük [[hurri–urartui nyelvcsalád]]ba tartozott, ahogy a [[hattik]] és [[Urartui nyelv|urartuiak nyelve]] is. A nyelvcsalád népeinek őshazája [[Anatólia]] keleti része, a Kaukázus déli oldala volt, és ez volt az eurázsiai fémművesség egyik fő központja is. A hurri nyelvből néhány széleskörűen elterjedt vándorszó is ered. A magyar ''vas'' szót is egyes nyelvészek a [[hurri nyelv]] ''ušḫu'' szavára vezetik vissza, {{refhely|Veres Életmód|118. o}} amit a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázustól]]
Egy jellegzetes hurri szöveg [[Tusratta]] címe: ''ḫurυ=ō=ǧe=nē=ve ō(m)īn=nē=ve ev[ri=n]ni'', azaz a hurrik földjének ura.
21. sor:
A fentihez hasonló módon elavult nézet, hogy a [[harci szekér]] és a lótenyésztés kizárólag a hurrikhoz köthető lenne. A ló háziasítása tekintetében a történettudomány egyik előfeltevése volt az indogermán elmélet felállítása óta, hogy a lovat az indoeurópaiak terjesztették el a világon, ezért soha nem merült fel a mezopotámiai lóalkatú csontvázakkal kapcsolatban, hogy lovak lennének. Minden lószerű leletet közelebbi vizsgálat nélkül egyszerűen vadszamárként írtak le. Ma már bizonyosra vehető, hogy Mezopotámia ismerte a lovat az [[i. e. 3. évezred]] első felében is.
A gyors harci kocsihoz szükséges [[Kerék#Küllős kerekek|küllős kerék]] feltalásának területe az [[i. e. 3. évezred]]ben az [[Aral-tó]] és az [[Urál (hegység)|Urál]] közötti terület volt, ahol ekkoriban ismeretlen nevű, a nyelvelméletek szerint indoiráni népek éltek. Később ezen a területen alakult ki egyébként a lovas [[nomadizmus]] is. Innen az innovációk a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázuson]]
== Vallásuk ==
| |||