„Alföldi kisvasút” változatai közötti eltérés

A [[Mezőhegyesi Gazdasági Vasút]] kötötte össze a mezőhegyes környéki ipari üzemeket és mezőgazdasági területeket. Fő szállítói voltak a helyi állami gazdaság, a kendergyár és a [[Mezőhegyesimezőhegyesi Cukorgyárcukorgyár]]. A cukorgyárba mind a [[cukorrépa]] szállítás egy részét, mind a cukor fehérítéséhez felhasznált mésziszap fuvarozását a gazdasági vasút végezte. A környező területek kendertermését közvetlenül szállították a kenderfeldolgozó üzembe. Személyforgalmat bonyolító hálózata [[Battonya]], [[Mezőkovácsháza]], [[Lőkösháza]], és [[Mezőhegyes]] [[Magyar Királyi Államvasutak|MÁV]] állomásait kötötte össze a környező területek településeivel. A vasút mezőhegyesi pályaudvara a nagy forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében 21 vágányos volt.<ref>[http://uk.youtube.com/watch?v=G6Tl5_RTk2E&feature=related Videó a Mezőhegyesi GV-ről]</ref>

A későbbi ''[[Sarkadi Gazdasági Vasút]]'' első vonalát még [[1900]]-ban építtette a [[Magyar Királyi Államvasutak|MÁV]] [[vasútállomás|állomás]] és a birtokai összekötése céljából gróf [[Almássy Dénes]] 600&nbsp;mm-es [[nyomtávolság]]gal. A [[Sarkadisarkadi Cukorgyárcukorgyár]] kiépülése ([[1912]]) után a cukorgyár is épített magának keskeny nyomközű vasutat, de már az AEGV-hez igazodva 760&nbsp;mm-es nyomtávval, csatlakozva annak Ludad–Tarhos vonalához. A cukorgyár több kisebb szárnyvonalat épített az AEGV és a saját pályájához kapcsolódva. Később a 600&nbsp;mm nyomtávolságú szakaszokat átépítették fonódott 600/760&nbsp;mm-es nyomtávolságúra három[[sín]]es rendszerben. A [[kisvasút]] [[1947]]-ben került a [[GV]] tulajdonába, majd egy év múlva megszüntették a Delta–Vizesfás vonalon a háromsínes rendszert, és [[1950]]-ben felszámolták a megmaradt 600&nbsp;mm nyomtávolságú vonalakat. Innentől fogva a nyomtávolság tisztán 760&nbsp;mm lett. A Sarkad és Tarhos közötti vonalszakaszon az Alföldi Kisvasút vonalairól érkező irányvonatok is közlekedtek. Mire a MÁV [[1960]]-ban átvette a vasútvonalat, a szárnyvonalak nagy részét elbontották. [[1962]]-ben a GV az Alföldi Kisvasúttól megkapta a [[Tarhos]]–[[Vizesfás]] közötti vonalszakaszt, a vonalbezárások azonban folytatódtak. A végül megmaradt Sarkad–Tarhos-Vizesfás közötti vonal túlélte ugyan a hozzá kapcsolódó AK vonal (Békéscsaba–Vésztő) megszűntét, azonban önmagában életképtelennek bizonyult, ezért hamarosan felszámolták.