„Bárium-oxid” változatai közötti eltérés

A [[fluor]]ral és a [[klór]]ral alacsonyabb hőmérsékleten is reagál. Magasabb hőmérséklet szükséges, hogy reakcióba lépjen [[bróm]]mal és [[jód]]dal. Ezekben a reakciókban a bárium halogénvegyületei képződnek. [[Kén]]nel való reakcióját tűzjelenség kíséri. Magasabb hőmérsékleten [[foszfor]]ral és [[arzén]]nel is reakcióba lép. Ezek a reakciók igen hevesek. Ha foszforral reagál, foszfid és foszfát, ha arzénnel, arzenid és arzenit keletkezik. [[Bárium-karbid]]dá alakul [[szén]]nel hevítve, ha [[szilícium]]mal hevítik, bárium válik szabaddá belőle. Ha hidrogén-halogenid savakban oldják, a bárium halogénsói keletkeznek. Magasabb hőmérsékleten [[bárium-szulfid]]dá alakul, ha [[kén-hidrogén]]nel reagál, [[bárium-szulfit]]tá, ha [[kén-dioxid]]dal lép reakcióba. A száraz bárium-oxid [[szén-dioxid]]dal nagyon lassan reagál, de nedvesen könnyen képződik [[bárium-karbonát]]. Már kevés víz hatására is nagy hőfejlődés közben [[bárium-hidroxid]]dá alakul. Erősebb [[Bázis (kémia)|bázis]], mint a [[kalcium-oxid]]. 500 °C körül reakcióba lép a levegő oxigénjével és [[bárium-peroxid]]dá alakul.