„Diószeg (Szlovákia)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
LaaknorBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: zh:斯拉德科維喬沃
a →‎Története: elütések jav.
33. sor:
 
== Története ==
Az [[1. század|1.]] és a [[4. század]] közötti időszakban [[kvádok|kvád]] település. [[1252]]-ben [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] oklevelében említik először. Nevét onnan kapta, hogy a falu területén sok volt a [[dió]]fa. [[1301]]-ben Dudvág Miklós a település fölesura. [[1337]]-ben [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] király hívének Oros Péternek adta. [[1530]]-ban a [[Török hódoltság|török]] egy rajtaütés során felégette. [[1553]]-ban 22 adózó porta állt a faluban, mely a rend feloszlatásáig budai [[klarisszák]] birtokában volt. Ezután egyházi birtok, majd az Erdődy család vásárolta meg, később az Eszterházyaké. [[1582]]-ben Diószeg városi rangot nyert, a [[17. század]]ban pedig vásártartási ásés vámszedési privilégiumokat kapott. Ekkor két jelentős épülete a templom és a kastély volt. A [[Rákóczi-szabadságharc]] alatt a Stahremberg parancsnoksága alatt álló császári csapatok kifosztották, [[1709]]-ben pedig felégették. [[1786]]-ban [[II. József magyar király|II. József császár]] német földműveseket és kézműveseket telepített ide, ettől kezdve a korábbi város két részre, Magyar- és Németdiószegre oszlott. Az Eszterházyak után a Zichy család lett a település fő birtokosa. [[1850]]-ben megépült a [[vasút]]vonal, amely Diószeget [[Pozsony|Pozsonnyal]] és [[Pest]]tel kötötte össze. Az 1860-as években létesített cukorgyára elsősorban báró Kuffner Károly tevékenységének eredményeként jött létre. [[1870]]-ben ismét városi rangra emelték.
 
Vályi András szerint ''"DIÓSZEG. Népes magyar falu Poson Vármegyében, birtokosai valának a’ Sz. Klára Szerzetbéli Apátzák, most a’ Religyiói kintstár, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik puszta Födémes, és Galanta között, Dudvág vize mellett, Kis Matsédhez fél órányira, számos vendég fogadók vagynak körűlötte; határja gazdag, legelője nagy, fája elég, réttyei jók, halászattya hasznos, első Osztálybéli.
39. sor:
 
[[1910]]-ben [[Magyardiószeg]]nek 2483 magyar és 387 szlovák, [[Németdiószeg]]nek 748, többségben magyar lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Galántai járás]]ához tartozott, 1938 és 1944 között újra Magyarország birtoka, ekkor [[Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye]] része lett. [[1945]] után a [[Beneš-dekrétumok]] alapján magyar lakosságának harmadát, megközelítőleg 1300 személyt [[Csehország]]ba deportálták, illetve Magyarországra telepítették. Helyükre romániai és környékbeli [[szlovákok]] települtek. [[1948]]-ban Diószeg több évszázados elnevezését a csehszlovák hatóságok [[Andrej Sládkovič]] szlovák költőről, hazafiról ''Sládkovičovo''-ra váltóztattákváltoztatták. [[1983]]- óta város. Cukor- és konzervgyára, [[textilipar]]a van.
 
== Demográfia ==